És ön?

2020.09.15. 16:35

Jobban bíznak a Bihari Naplóban a bihari magyarok, mint Iohannisban

Nyelvhasználat és közélet Nagyváradon és Bihar megyében címmel folytatott kutatást idén februárban és márciusban, valamint júliusban és augusztusban a Bálványos Intézet. A Toró Tibor (a Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója) által vezetett felmérés szerint lapunkban jobban bíznak a nagyváradiak, mint egyéb közintézményben, és Bihar megyei viszonylatban is alig eltérőek ebből a szempontból az eredmények. E rendkívül jó és jóleső hír szerkesztőségünknek is megerősítést és lendületet ad a munkához, a folytatáshoz, az eredményeket megköszönve ismertetjük olvasóinkkal a felmérés további tanulságait, az erdélyi magyar sajtóban elsőként.

BN-összeállítás

A kutatás célja a Bihar megyei és ezen belül a nagyváradi magyarok nyelvhasználati szokásainak és nyelvi ideológiáinak jobb megismerése volt, valamint a közélet bizonyos aspektusaira is rákérdeztek. Ezen belül a kérdőív felmérte a megye és város fejlődésével, valamint az intézményvezetők munkájával való elégedettséget, a választói magatartást, valamint különböző olyan helyi közpolitikai ügyeket, amelyek az elmúlt évben foglalkoztatták a nagyváradi közvéleményt.

A felmérés kitért az anyanyelvhasználati szokásokra és ideológiákra, a nyelvi környezetre, a gazdasági etnocentrizmus különböző aspektusaira, valamint a románok magyarokkal szembeni, magyarok által vélt attitűdjére is. A kutatás adatai mind Nagyváradra, mind pedig Bihar megyére reprezentatívnak tekinthetők.

A felmérés célpopulációja a 18 évet betöltött Bihar megyei magyarok voltak, összesen 935 fő. A személyes lekérdezés a kérdezőbiztosok segítségével a megkérdezett lakásán történt, a TT Research & Communications kérdezőbiztosi hálózatán keresztül. A településeket településméret, illetve etnikai összetétel szerinti rétegekbe sorolták. Az így kialakított rétegeken belül a településeket véletlenszerűen választották ki, ügyelve arra, hogy az ott élő magyarok számával arányos eséllyel kerüljenek a mintába. Nagyváradon 494, más városokból 160, a magyar többségi falvakból 224, a magyar kisebbségi falvakból pedig 57 személyt vettek górcső alá.

Közélet

A közélet kérdéskörében két nagyobb témakört vizsgáltak meg. Egyrészt a város és megye fejlődésével, valamint az intézményekkel, intézményvezetőkkel való elégedettséget, abba vetett bizalmat, másrészt különböző közéleti és közpolitikai kérdésekről alkotott véleményekre kérdeztek rá.

Bizalom és elégedettség

Az adatfelvétel szerint a megkérdezettek mindössze 44 százaléka elégedett Bihar megye fejlődésével, Nagyvárad fejlődésével azonban túlnyomó többségük (76 százalék) elégedett volt. Érdekes módon ebben a kérdéskörben alig mutatható ki eltérés a Nagyváradon lakók és a teljes megye véleménye között.

A nagyváradiak Nagyvárad fejlődésével való elégedettségének érzését erősíti az a tény is, hogy elégedettek a város fejlődésével akkor is, ha ezt a kérdést más környező nagyvárosokkal (Debrecen, Szatmárnémeti, Kolozsvár) összehasonlításban vizsgáljuk. Habár a válaszadók egy jelentős része nem tud véleményt alkotni erről a kérdésről (27–40 százalék), azok, akik mégis megválaszolták ezeket a kérdéseket, inkább pozitívan vélekedtek. A nagyváradiak 74 százaléka úgy gondolja, hogy városuk jobban fejlődött mint Szatmárnémeti, 60 százalékuk úgy gondolja, hogy jobban fejlődött mint Kolozsvár, és 52 százalékuk Debrecennel összehasonlítva is pozitívan vélekedik.

A város működésével kapcsolatos másik kérdés az intézményekbe vetett bizalomra, valamint az intézményvezetőkkel való elégedettségre vonatkozott. Ez alapján elmondható, hogy a Bihar megyében lakók valamivel jobban bíznak az intézményekben, mint a nagyváradiak.

Bihar megyében a megkérdezettek több mint fele megbízik a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben és a Bihari Naplóban, és mindössze 26, valamint 32 százalék azok aránya, akik nem így vélekednek. Ezt követi a megyei tanács (45 százalék), valamint a katolikus egyház (42 százalék), habár ezen utóbbi intézmény esetében aránylag magas (28 százalék) azok aránya, akik nem tudnak véleményt mondani a tevékenységéről. A lista végén kullog az államelnök, valamint a korrupcióellenes hatóság (DNA) 31, illetve 28 százalékkal. Vagyis a Bihari Naplóban kétszer annyian bíznak meg, mint Klaus Iohannis államelnökben vagy éppen a DNA-ban.

Nagyváradon a legtöbben a Bihari Naplóban és a polgármesteri hivatalban bíznak (47, valamint 45 százalék), azonban az utóbbi esetében lényegesen magas azok aránya is, akik nem bíznak (48 százalék). A helyi intézmények közül negatív a bizalmi indexe a megyei tanácsnak is, hiszen a válaszadók 40 százaléka megbízik, 45 százaléka pedig nem bízik meg benne. A listát, a megyéhez hasonlóan az államelnök és a DNA zárja 28, valamint 26 százalékkal.

Érdekes módon a megyei tanács és a polgármesteri hivatal negatív bizalmi indexe nem az intézményeket vezető személyek megítéléséből adódik. Mind Ilie Bolojan, mind pedig Pásztor Sándor munkájának megítélése inkább pozitív, habár Pásztorról sokkal szigorúbban vélekednek a nagyváradiak.

Fontos megemlíteni, hogy Nagyváradon a mért intézményvezetők tevékenységének megítélésében Zatykó Gyulát, a polgármester magyar tanácsadójának a tevékenységét ítélték meg a legpozitívabban (59 százalék), habár az ő esetében a legmagasabb azok aránya is, akik nem tudták megítélni, vagy nem ismerték tevékenységét.

Közélet és közpolitika

A közéleti és közpolitikai kérdések egy jelentős részét csak a nagyváradi kérdőíven tették fel. A kérdőív egyrészt rákérdez, hogy a megkérdezettek hogyan vélekednek bizonyos beruházásokról, programtervezetekről.

Öt témát vitattak meg, ezek a következők: 1) A Sebes-Körösön átvezető új hidak építése, 2) Többletadó kivetése a lerombolt állapotú épületek tulajdonosaira, 3) Műemlék-felújítási program indítása a többletadókból befolyt összegekből, 4) Új közúti aluljárók építési terve a vár előtti körforgalomnál és a Magheru sugárút alatt a Dacia-hídnál, 5) A színház előtti Bémer-tér felújításának terve.

Az említett témák közül legnagyobb támogatottsága a Sebes Körösön átvezető új hidaknak volt, a megkérdezettek 85 százaléka egyetértett ezzel a projekttel. Emellett jelentős többségi támogatást élvezett a műemlék-felújítási program (61 százalék) és az új közúti aluljárók építésének terve (66 százalék), valamint szűk többség támogatta a Bémer tér felújításának tervét is (51 százalék). A többletadó kivetését a magyar lakosság mindössze 33 százaléka támogatta.

A közéletre vonatkozó másik nagyváradi kérdés a helyi magyar politikai képviseletre vonatkozott. A megkérdezettek túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy kellenek magyar tanácsosok a helyi tanácsba (93 százalék), és abban is, hogy fontos, hogy legyen magyar alpolgármester (85 százalék) és magyar polgármesteri tanácsadó (86 százalék). Jelentős, de valamivel alacsonyabb támogatottságot élvez a magyar polgármesterjelöltek indulása a választásokon is (77 százalék).

A közéletre vonatkozó harmadik kérdés arra kérdezett rá, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a Bihar megyei és nagyváradi magyarokat a választásokkor befolyásolják. A megkérdezetteknek 11 kérdést kellett egy 1-től 10-ig terjedő skálán pontozniuk. Az első helyen a helyi sajtóban megjelenő anyagok témaköre végzett, a megkérdezettek szerint a legkevésbé fontos a jó kapcsolattartás a román pártokkal. Ugyanakkor fontosnak tartották azt is, hogy a párt vagy a jelölt magyar legyen, illetve, hogy Orbán Viktor és a magyar kormány támogassa azt.

A közéletre vonatkozó kérdések alapján elmondható, hogy a nagyváradiak fontosnak tartják, hogy bele kell szólni a városvezetésbe, és hogy a magyarok hallassák a hangjukat a polgármester-választáson is. A választói motivációk tekintetében a Bihar megyei és főleg a nagyváradi magyarok gyakorlatiasnak mondhatók, hiszen azokat a tényezőket tekintették meghatározónak, amelyek a mindennapi politikai kapcsolatokhoz és tevékenységhez kötődtek – összegzi a kutatás.

Nyelvhasználat

A nyelvhasználatra vonatkozó rész öt alfejezetre bontható, amelyben megvizsgálták, hogy a megkérdezettek milyen nyelven végezték tanulmányaikat, milyen nyelvi közegben mozognak, milyen a szociális hálójuk összetétele, milyen nyelveket használnak különböző helyzetekben és szituációkban, melyek a domináns nyelvi attitűdök a román és magyar nyelvvel szemben, valamint azt is, hogy van-e gazdasági etnocentrizmus a nagyváradi magyarok körében.

Nyelvi közeg

A második témakör a szociális háló etnikai összetételére vonatkozott. Ebben a témakörben két dologra kérdezett rá a kérdőív. Egyrészt arra, hogy van-e a megkérdezettek tágabb családjában román nemzetiségű rokon, illetve megvizsgálták, hogy milyen a megkérdezettek baráti társaságának nyelvi összetétele.

A rokonság tekintetében elmondható, hogy a Bihar megyei magyarok 64 százalékának nincs román nemzetiségű rokona a tágabb családban. A nagyváradi magyarok esetében ez az arány 58 százalék. Nagyváradon a megkérdezettek 8, valamint 9 százaléka mondta azt, hogy van román nemzetiségű rokona a szűkebb családban (szülő, házastárs) és 11, valamint 12 százalék nyilatkozta, hogy van román nemzetiségű a tágabb családi körben (unokatestvér, sógor, sógornő).

A témakör második kérdése a baráti kör összetételére vonatkozott. A megkérdezettek 60 százaléka (Nagyvárad esetében 55) azt nyilatkozta, hogy inkább magyarokból áll a baráti köre, 37 százalék (Nagyvárad esetében 41) pedig vegyes baráti társaságba jár. Elenyésző azok aránya, akik kizárólag román társaságba járnak.

A román és magyar párhuzamos társadalmak létezését támasztják alá a szociális hálóra vonatkozó adatok, hiszen a Bihar megyei és a nagyváradi adatok is azt mutatják, hogy a magyarok többsége tiszta magyar közegben él, családjában vagy baráti körében a románok aránya kisebb. A kutatás fontosnak tartja kiemelni, hogy ezen tekintetben minimális különbséget észlelhetünk életkor szerint, minimális a különbség a fiatalok és idősek között.

Oktatási intézmény nyelve

Az oktatás nyelve tekintetében aránylag jelentős a különbség a megye és a város között. A megyében a megkérdezettek 79 százaléka minden iskoláját magyarul vagy inkább magyar nyelvű közoktatási intézményekben végezte, ám ez az arány 69 százalék a nagyváradiak esetében.

Oktatási szintekre bontva elmondható, hogy majdnem minden megkérdezett járt elemi és általános iskolába és túlnyomó többségük magyarul végezte ezt (87, valamint 79 százalék a megyében, 80, valamint 73 százalék Nagyváradon). Az óvoda esetében valamivel rosszabb a helyzet. A teljes megye lakosságának 77, a nagyváradiak 62 százaléka járt magyar óvodába.

A végzett oktatási intézmények nyelve tekintetében elmondható, hogy Bihar megyében és Nagyváradon visszaigazolódik az a tény, hogy az erdélyi magyarok párhuzamosodása növekszik, hiszen radikálisan megnőtt azok aránya, akik a közoktatás tekintetében legalábbis minden szinten magyarul végezték tanulmányaikat és növekvő tendenciát mutat a magyar nyelvű egyetemekre iratkozók aránya is.

Kell-e tanulni románul?

A nyelvhasználat tekintetében a kérdőív két témát érintett. Egyrészt, hogy a Bihar megyei és nagyváradi magyarok milyen nyelvet beszélnek vagy használnak különböző formális vagy informális szituációkban, másrészt, hogy a megkérdezettek szerint a magyar nyelv ismerete előnyt vagy hátrányt jelentett különböző szituációkban.

Az informális szituációk közül kiemelkedik a családban való kommunikáció, amely a Bihar megyei magyarok 91 százalékánál, a nagyváradi magyarok 86 százalékánál inkább magyarul zajlik. Emellett a Bihar megyei magyarok többsége inkább magyarul beszél barátaival, szomszédaival és az általuk látogatott kulturális eseményeken is. Habár a barátokkal és kulturális eseményeken való kommunikáció a nagyváradi magyarok esetében is magyarul zajlik, a szomszédokkal való kommunikáció már vegyesnek vagy inkább románnak mondható, a válaszadók mindössze 17 százaléka jelezte, hogy ebben a helyzetben magyarul kommunikál.

A formális szituációk esetében a magyar nyelvhasználat valamivel alacsonyabb. Mindössze a családorvossal, valamint a felettessel vagy igazgatóval való kommunikáció esetében beszélhetünk jelentősebb magyar nyelvű kommunikációról. A szakmai levelezések, a szakorvosok, valamint a polgármesteri hivatal verbális kommunikációja esetében mindössze a megyében találhatunk 20 százalék körüli, vagy annál magasabb arányokat. Ezzel szemben Nagyváradon egyik felsorolt szituációban sem éri el a 15 százalékot azok aránya, akik inkább magyarul boldogulnak az adott helyzetben.

A témakör második kérdése arra vonatkozott, hogy előnyt vagy hátrányt jelent-e Bihar megyében és Nagyváradon a magyar nyelvtudás. A kérdésre adott válaszok alapján egyértelmű, hogy hátrányt csak egy elenyésző kisebbségnek (8 százalék) jelent, míg Nagyváradon a megkérdezettek fele előnyként értékelte.

A nyelvhasználattal kapcsolatos negyedik téma a nyelvi attitűdökre vonatkozott. Ennek értelmében a megkérdezettek különböző kijelentéseket kellett értékeljenek aszerint, hogy mennyire értenek egyet vele.

A megkérdezettek 98 százaléka egyetért azzal, hogy fontos, hogy beszéljük az anyanyelvünket és 94 százalék megtanította, vagy meg szeretné tanítani a gyerekeit is magyarul. 87 százalék összeköti a magyar identitást a magyar nyelv ismeretével, és 76 százalék nem nézne rossz szemmel azokra, akik habár nem beszélnek helyesen magyarul, mégis használnák a nyelvet. A Bihar megyei adatok az első három kijelentés esetében megegyeznek a nagyváradiakkal, azonban magasabb azok aránya, akik szigorúbbak azokkal, akik nem beszélnek helyesen magyarul. A válaszadók 17 százaléka úgy gondolja, hogy ebben az esetben nem is kellene használják a nyelvet.

A román nyelvi ideológiákkal kapcsolatban lényegesen kisebb az egyetértés. Az egyetlen kérdés, ahol egyetértés mutatkozik az, hogy meg kell-e tanulni románul a romániai magyaroknak. A Bihar megyei magyarok 70, a nagyváradi magyarok 74 százaléka ért egyet a kijelentéssel, és mindössze 8-10 százalék utasítja el ennek gondolatát.

Releváns különbség a Bihar megyei és nagyváradi vélemények között csak annak a kijelentésnek kapcsán volt, hogy a románok általában ellenségesek azokkal a magyarokkal szemben, akik nem beszélnek jól románul.

A románul rosszul beszélő magyarokkal szemben a nagyváradi magyarok körében úgy tűnik, hogy a felsőfokú végzettségűek, valamint akik románul is végezték tanulmányaik egy részét, a legkevésbé toleránsak. Az ő esetükben 47, valamint 43 százaléka a megkérdezetteknek tartja felháborítónak, vagy szégyelli magát, ha egy magyar politikus rosszul beszél románul. A rossz román nyelvtudás legkevésbé a románul rosszul beszélőket zavarja (15 százalék). Ezt követik az alapfokú végzettséggel rendelkezők, a kizárólag magyar iskolába járók (32-32 százalék), valamint az idősek (34 százalék).

Gazdasági etnocentrizmus

A gazdasági etnocentrizmus kérdéskörében az egyik legfontosabb kérdés a jó fizetés és/vagy magyar nyelvi közösségben dolgozás dilemmája. Az adott válaszokban jelentős különbségek észlelhetők a Bihar megyei és a nagyváradi válaszok között. Míg a teljes megyében a megkérdezettek 41 százaléka hajlandó lenne kevesebb fizetésért dolgozni csak azért, hogy magyar környezetben dolgozhasson, addig a városban ez az arány 34 százalék.

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában