Cseke Attila: Fontos anyanyelvhasználati módosításokat fogadtatott el az RMDSZ 

BN-összeállítás

„Az RMDSZ-nek több módosító javaslata is volt, például az, hogy az eredeti anyakönyvi bejegyzéseket ne lehessen módosítani. Ez a jelenlegi rendelkezésben benne van, de a szenátus elé terjesztett új változatból valahogy kimaradt. Ez egy olyan szakmai rendelkezés, amiről a személyi nyilvántartó rendszerben dolgozó szakemberekkel konzultáltunk” – mondta el Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei elnöke és nagyváradi polgármesterjelöltje. A kifejezetten szakmai vonatkozású módosítások mellett azonban van két olyan is, amelyek az etnikai kisebbségek tagjai számára biztosítják az anyanyelv-használatot. „Az RMDSZ ugyanis nemcsak harcol a közösségi és anyanyelv-használati jogokért, hanem amikor lehetőség van rá, azokat azonnal érvényesíti is” – nyomatékosította a Bihar megyei RMDSZ elnöke.

Az egyik ilyen RMDSZ-es módosítás, hogy az új törvény szó szerint átveszi a Polgárjogi Törvénykönyv 287-es cikkelyének 3. bekezdését, amely kimondja, hogy az etnikai kisebbségi közösségekhez tartozó személyek kérhetik, hogy anyanyelvükön házasodhassanak. „Ez egy több mint tíz éve létező rendelkezés, ma is hatályban van Romániában, ennek alapján Nagyváradon, Bihar megyében, de szerte Erdélyben lehetséges anyanyelven, a magyar közösség esetében magyar nyelven házasságot kötni. Ez nemcsak a magyarokra vonatkozik, hanem például egy szlovák többségű településen, ahol a polgármester vagy a jegyző beszéli a nyelvet, akkor szlovákul adja össze az ifjú párt” – magyarázta Cseke Attila.

Az RMDSZ szenátora és nagyváradi polgármesterjelöltje hozzátette: „Mivel ebben az új törvényben, ami a teljes anyakönyvi rendszerről szól, valamilyen oknál fogva nem volt benne ez a lehetőség, viszont benne van az, hogy például a halláskárosultaknak, a beszédproblémával rendelkezőknek hogyan kell biztosítani az úgymond fordítást, vagy azoknak a külföldi állampolgároknak, akik nem ismerik az állam nyelvét, miképpen kell biztosítani a fordítást a házasságkötés idején, mi fontosnak tartottuk, hogy az, ami a Polgárjogi Törvénykönyvben benne van, szó szerint ide is bekerüljön, azért, hogy ne legyen jogértelmezési vita” – magyarázta Cseke Attila. Hangsúlyozta: ez semmi más, mint a ma is gyakorlatba ültetett, érvényben lévő szabályozás megerősítése.

Az RMDSZ másik módosítása azt teszi lehetővé, hogy a hatóságok ezentúl magyarul is kiállíthatják a születési, házassági, illetve a halotti anyakönyvi kivonatot. „Jelenleg az anyakönyvi kivonatok háromnyelvűek, a román mellett franciául és angolul szerepelnek a feliratok. Mi azt a rendelkezést vittük be ebbe a törvénybe, hogy emellett a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek kérésére kiállítható egy olyan születési, házassági vagy elhalálozási anyakönyvi kivonat, amely az állam nyelvén és az illető nemzeti kisebbség nyelvén tartalmazza a feliratokat. A magyar közösség esetében ez egy román és magyar nyelvű hivatalos iratot jelent” – magyarázta Cseke Attila. A szenátor ugyanakkor hangsúlyozta, ez nem váltja ki a másik hivatalos kivonatot, hanem azzal úgymond egyenértékű, miközben a másik is érvényben marad. „Nagyon fontos, hogy ez Európa több államában is működő modell, tehát nem mi vezetjük ezt be, de ha Románia is lenne az első, akkor sem volna ezzel semmi gond. Szlovákiában szlovák-magyar, míg a Vajdaságban szerb-magyar nyelvű anyakönyvi kivonatokat is kiadnak” – ismertette az RMDSZ szenátora.

A tervezetről végső döntést a képviselőház hozhat, azt és az államelnöki kihirdetést követően léphet érvénybe a rendelkezés.

Borítókép: Illusztráció