Nő a tét!, avagy dinamikus üzletépítési utak

Ciucur Losonczi Antonius

A konferenciának nagyváradi meghívottjai is voltak. A civil szekcióban Dénes Éva, a Diakónia Keresztyén Alapítvány ügyvezetője a közösségépítés fontosságáról beszélt. Szerinte minden közösséget valami össze kell kapcsoljon, hiszen bár nagyon különbözőek vagyunk, azért valamilyen közös pontunk kell hogy legyen. A keresztény közösségekben például a hit az, ami összeköt. Egy adott közösséghez való tartozáshoz szükséges ugyanakkor egy belső indíttatás, motiváció, hogy valamit tenni kell és lehet együtt. Ami pedig a szükséges támogatásokat illeti, egy olyan tendencia van kialakulóban, hogy a külföldi támogatók helyét fokozatosan átveszik a hazaik. Ennek most már törvényadta lehetősége is van, és ez jó, mert a kisvállalkozók megmondhatják, hogy a jövedelmük egy bizonyos százalékának mi legyen a sorsa, irányíthatják ezt a civil szervezetek felé, és nyomon követhetik azt, hogy mit fognak majd csinálni abból az összegből. És ráadásul ez nem jár részükről pluszmunkával, hiszen valószínűleg a nonprofit szervezetek ráharapnak és megkeresik őket. Példaként említette, hogy az ő esetükben is van olyan település, ahol már a helyi vállalkozók és az önkormányzat támogatásával tudják fenntartani az idősgondozó szolgálatot.

A Diakónia Keresztyén Alapítványnak van egy védett műhelye, ahol fogyatékkal élőket foglalkoztatnak. Mindenféle textil termékeket gyártanak, és ezeknek a népszerűsítésével próbálják meggyőzni a vállalkozókat arról, hogy amennyiben támogatják őket, akkor ők a fogyatékkal élőket is mozgósítani tudják annak érdekében, hogy a közösségi kosárba valamit betegyenek, míg egyébként előfordulhat, hogy csak a segélyből élnének. Az összefogásnak köszönhetően tehát a közösség elő tudja hozni az erőforrásokat azokból az emberekből is, akik talán azt gondolják magukról, hogy ők semmire sem képesek, holott ez nem igaz – hangsúlyozta Dénes Éva.

A kis- és középvállalkozások paneljében Székely Éva turisztikai vállalkozó arról beszélt, hogy ahogy telnek az évek, kialakul egy klientúra. Nehézségek ugyan jönnek és mennek, de azért az elmúlt több hónap a turizmus szempontjából nagyon kemény volt. Lassan szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy egy kis létszámú iroda hogyan tudja a csapásokat túlélni, és a bizonytalan helyzethez alkalmazkodva készülni a változásokra, mely lépést azonban nem könnyű megtenni. Egy idő után, miközben szinte mindenki számít egy újabb sokkra, az ember már kezdi feladni, hiszen az utasokkal való többórás beszélgetésekkor hol átütemezésre, hol voucher használatára, hol pedig arra kell biztatni őket, hogy „utazzanak, de mégsem”. Ilyenkor vagy egy gazdasági döntést kell hozni és lehúzni a rolókat, vagy pedig arra törekedni, hogy azért a következő időszakban „azok az ügyfelek, akik megbíztak bennünk, és nálunk hagyták a pénzüket, azért jussanak el valahova a világban” – magyarázta, hozzátéve: az azért megnyugtató, hogy az első turisták már megérkeztek Görögországba, mert ez a legfelkapottabb.

A környezetvédelem és fenntarthatóság blokkban Székely-Farkas Tímea környezetgazdász vállalkozó úgy vélte: ez a világjárvány rávilágított a klímaválsággal kapcsolatos problémákra is, és szerencsére jobban figyelnek a fenntartható életmódra. „Bebizonyosodott, hogy a környezetvédelem nemcsak egy szakma, hanem világjelenség kell hogy legyen a világjárvány után, hiszen nagyon sok minden kapcsolódik ehhez” – hangsúlyozta. Megjegyezte: kevésbé köztudott, de a textilhulladék mennyisége most már sokkal nagyobb a Földön, mint a műanyagé, melyet egy bizonyos szinten azért újra lehet hasznosítani. Izgalmas időszak elé nézünk tehát, mert a hulladékfeldolgozáshoz háttéripar, megfelelő infrastruktúra is szükséges, különböző forrású finanszírozások, magánkutatások és innováció. Ugyanakkor akár vállalkozói összekapcsolódások is lehetségesek a környezetvédelem témában – tette hozzá.

Ciupleu Mónika környezetvédelmi szakember arról beszélt, hogy megyei szinten öt állami intézmény foglalkozik környezetvédelemmel, majd ismertette a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség által futtatott programokat, zöld kezdeményezéseket. A jövőt illetően megemlítette: jó lenne például a hulladékgazdálkodásban partnerkapcsolatokat kialakítani a közigazgatási szféra és a vállalkozói réteg közt.