Elballagtak a Lorántffy Gimnázium nyolcadikosai

Ciucur Losonczi Antonius

Az ünneplőket Szakács Zoltán iskolalelkész köszöntötte, köztük a házigazda egyházközség lelkipásztorait: Dénes István-Lukács esperest és Nacsádiné Csuka Melinda lelkésznőt.

Máté evangéliumából választott igei részletet Csűry István püspök: „Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért”. Arra hívta fel a figyelmet: a Zebedeus-fiak első helyeit kérő anya szavai bizonyítják, hogy Isten körül a félreértések ugyanúgy jelentkeznek, ha nem többszörözötten, mint bárhol a világban. Azonnal ítélő Istent akartak tisztelni, hódító királyként várták Krisztust, a Szentlélek hatalmát pusztító erőnek gondolták. Isten azonban embert támogató hatalom, az anyaszentegyház pedig egymásért imádkozók és küzdők közössége. Manapság is két nagyon nagy hiba történik akkor, ha Isten országát erőszakosan hódító államként próbáljuk érzékeltetni, avagy Isten ügyét hordozó intézmények hatalmaskodással élik sorsukat. Romániában nehéz a felekezeti oktatás helyzete, fenyegető hangok kelnek, megszorító intézkedések születnek egészen a létbizonytalanság határáig. „A ballagás ünnepi óráját ezzel a bizonyítható kedvbántó feszültség leleplezésével nem rontani akarom, hanem inkább eszetekbe, de még inkább szívetekbe szeretném vésni, hogy nem akárhol töltöttétek el, most már múlt időben emlegetett éveiteket, és nem akármilyen lelki alappal folytatjátok a jövőt”- fogalmazott az egyházfő. Hozzátette: reméli, megsejtették, hogy Krisztus közelében lehettek, és rájöttek arra, hogy az ő nevében megszólaló tanítók, tanárok, nevelők és lelkipásztorok szolgálni akartak nekik. Nem abban az értelemben, hogy a diákért van az iskola, vagy a diák az iskoláért, hanem abban, hogy minél magasabb szinten vágyom keresni az élet ajándékait, vagy minél mélyebben megérteni a folyamatok összefüggéseit, annál jobban értem meg a nekem szolgáló Krisztus szavait. Isten nélkül ugyanis lehet tanulni, de nem lehetséges a teljességet megérteni.

Soós Sándor iskolaigazgató beszédében hangsúlyozta: mindenki tudja, hogy ma sem könnyű útnak indulni, mert riaszt az ismeretlen. Bízik azonban benne, hogy a diákok megtöltötték a tarisznyáikat olyan értékekkel, emlékekkel, melyek segítenek nekik abban, hogy könnyebben megtegyék következő lépéseiket. Az ebben a korban megszerzett tudás, az örömök és a bánatok, a barátságok meghatározzák majd a felnőttkorukat. „Jusson eszetekbe, hogy a tartalommal megtöltött idővel utatokon tovább vándorolva, mindig többek és többek lesztek”- tanácsolta.

A hetedikesek szépen összeállított műsorral búcsúztatták a ballagókat, akik a maguk részéről egy hangulatos zenés-prózai összeállítással készültek. Mivel a négy év folyamán két osztályfőnöke is volt a végzős osztálynak, mindketten (Tamás-Pál Réka és Kövendi Éva) szóltak a gyerekekhez ez ünnepi alkalomból. A rendezvény végén a jótanulók és az ösztöndíjasok fogadhatták a kiérdemelt gratulációkat.