Bartók Béla Nagyváradon (1. rész)

Thurzó Zoltán

Bartók Béla egyénisége és tevékenysége határkő az egyetemes zenetörténelemben. Egész életében a nemzetek testvériségét hirdette mind szóban, mind a zenéjében. Egyedi zenei nyelvezetének egyik feladata a hangulat- és kapcsolatteremtés volt. Tudjuk, hogy Bartók Béla a nagyvilágban öregbítette Várad zenei életének hírnevét.

Bartók Bélát, a XX. század e halhatatlan zeneszerzőjét sok szál fűzi városunkhoz és főként a bihari tájhoz, ahonnan román népdalgyűjtését merítette. „Cântece românești din Bihor” című munkáját 1912-ben nyújtja be a Román Akadémiának, amely nagy lelkesedéssel értékeli, s közli is egyben 1913-as gyűjtésében. „Mindenhova, ahova lép – jegyzi meg Eugeniu Speranța román költő és filozófus – úgy jelenik meg, mint a nemzetközi megértés, a béke, a szolidaritás, s a nagy emberi célok közvetítője”.

Büszkék vagyunk arra, hogy nemcsak mi ragaszkodunk a zseniális zeneszerzőhöz, de ő is sokat köszönhetett Nagyváradnak, valamint a bihari tájaknak.

Kevesen tudják, de Bartók Béla, mint kisdiák, 10 éves korában, az 1891–92-es tanév első felét Nagyváradon töltötte – itt végezte el a II. gimnáziumot. Itt tanult zeneszerzést az akkori gimnázium 2. osztályában Kersch Ferencnél, aki maga pedig egykoron Liszt Ferenc egyik növendéke volt. (Amikor Nagyváradot elhagyja, akkor pedig Erkel László, Erkel Ferenc fia is több évig tanította zongorára és zeneelméletre a gimnazista Bartókot.)

Idézzük itt Szegő Júlia Bartók Béla élete című, 1964-ben megjelent könyvéből a következőket: „Így jutott Bartókné arra az elhatározásra, hogy fiát a II. gimnáziumi évre Nagyváradra küldi nagynénjéhez, Voit Emmához. A gyerek így családi környezetben maradt. Kersch Ferenc, a püspökség muzsikusa és orgonistája, közismert jó tanár, el is vállalta a tehetséges gyermek zenei oktatását. Beethoven kis G-dúr szonetinájával kezdődött Nagyváradon a zongoratanulás. Utána egyre nehezebb darabok következtek. Nevezetesen Beethoven Waldstein szonátájának Allegro tételét sajátítja el, amelyet elő is ad 1892-ben, de már nem Váradon.” Ugyanis: „Ez a mindent megfigyelő fiúcska ellenszenvesnek találta a nagyváradi katolikus gimnázium légkörét”. Édesanyjától tudjuk, hogy a tanárok „csak a vagyonos szülők gyermekeit szerették”. Egyébként ebben az időszakban figyel fel, Kersch orgonajátéka révén, Bach műveire, „s a polifonzene szépségeire”.

Később, Bartók egyik első tanítványa, Fischer Ervinné Szalay Stefánia köti Nagyváradhoz. Bartók Béla hangversenykörútjai alkalmából többször is a Fischer-Szalay házaspárnál vendégeskedett. Sorozatosan Nagyvárad volt erdélyi körútjainak első állomása. Bartók Béla életének bizonyos szakaszaiban pedig – mind a tanulmányi idő alatt, mind később zeneszerzői, előadói, népdalgyűjtői, s nem utolsósorban a nemzeti összetartozást erősítő tevékenységei kapcsán is – jelentős szerepet töltött be Nagyváradon való tartózkodása.

Bartók Bélát később már mint kiváló művészt köszöntheti a város. Az 1920-as esztendő elején Bartók nagyobb súlyt helyezett előadói tevékenységére. Ebben minden bizonnyal közreműködtek az első világháború viharos eseményeit követő válságos körülmények is, hiszen még 1926-ban is utal arra, Ion Bușițának, belényesi ismerősének írt levelében, hogy anyagi nehézségei miatt kénytelen továbbra is koncertezni. 1922 az első nagy európai – londoni és párizsi – előadósikerek éve. Ekkor kerül sor romániai hangversenykörútjára is. 1922 és 1933 között öt alkalommal lépett fel városunkban.

1922. október 24-én kerül sor első váradi szereplésére. Itteni első hangversenyének megrendezésére Fischerné Szalay Stefánia zongoraművésznő, a mester volt tanítványa és Francisc Hubic zeneszerző és karmester vállalkozott. Eredetileg két koncertet szerveztek, de az itteni rendezők oly közeli dátumot ajánlottak Bartóknak, amelyet a művész nem fogadhatott el, miután más városokkal szerződött. Így a tervezett kettőből csak egy lett, pedig az a hatalmas érdeklődés, ami a színházban tartott esten megnyilvánult, bizonyította, hogy a szervezők jól számítottak. E hangverseny alkalmával Macalik Alfréd, városunk jeles festőművésze megörökítette a világhírű előadót. (Folyt. köv.)

Borítóképen: Bartók Béla a zongoránál.

Macalik Alfréd rajza a Thurzó család birtokában van