Tervek

2020.06.17. 13:38

Megmozdult valami a nagyváradi huszárlaktanya ügyében

A váradi huszárlaktanya állagának évek óta tartó folyamatos és szemmel látható romlása a román állami intézmények tehetetlenségének a jelképe is lehetne. Úgy tűnik azonban, hogy mégis történik valami a műemléképület megmentése ügyében, a Bihar Megyei Tanács ugyanis kezdeményezte az ingatlan kisajátítását. De a dolgok mégsem annyira egyszerűek, az alábbiakból kiderül, hogy miért.

Pap István

Az elmúlt évek során rendszeresen visszatérünk portálunkon a nagyváradi huszárlaktanya ügyére. Ennek a műemléképületnek az állapota évtizedek óta romlik, az elmúlt években pedig már rohamos a pusztulás: a tetőzet beomlott, így az esővíz, a nedvesség még gyorsabb ütemben mállasztja az épületet. A korábbi éveken csak arról szóltak a tudósítások, hogy az állami intézmények nem tettek semmit az épület megmentése érdekben, arra hivatkozva, hogy az magántulajdonban van, illetve a különböző intézmények, jelesül a megyei tanács, a váradi önkormányzat, valamint a megyei kulturális igazgatóság rendre egymásra mutogattak, amikor azt firtattuk, hogy melyikük elsődleges feladata az ingatlan megmentése. A nagyváradi önkormányzat a maga során le is mondott a huszárlaktanyáról. Ilie Bolojan váradi polgármester legutóbb a múlt héten nyilatkozta portálunknak azt, hogy az épület annyira megrongálódott, hogy aligha lehet már újjáépíteni. Kérdésünkre válaszolva az elöljáró elárulta, hogy a városnak nincs semmilyen terve a huszárlaktanyával, ezzel szemben fel akarja újíttatni és multifunkcionális teremmé alakítja át a Kaszárnya tér másik oldalán lévő egykori lovardát. Hozzátette, hogy a huszárlaktanya nem a város tulajdona, ráadásul az önkormányzatnak számos ingatlanfelújítási projektje volt és van a történelmi belvárosban, ezért nincs anyagi lehetősége arra, hogy kisajátítsa, és több millió eurót beleöljön a huszárlaktanya felújításába.

A város tervei

A polgármester kifejtette, hogy a terveik között szerepel felújítani a Fekete Sas palota egykori mozitermét, melynek belső dekorációit olajfestékkel festették le, már csak ezért is ez a restaurálási munka több millió eurót visz majd el. Fel kell újítani a görögkatolikus püspöki palota belsejét, az egykori premontrei főgimnáziumot, jelenleg pedig folyik a városháza, továbbá a Bémer téren a BRD székházának a felújítása. A polgármester közölte, hogy tervezik a két Adorján-ház, valamint a Fuchsl-ház felújítását. „Nagyvárad nem tulajdonosa a huszárlaktanyának, de azokban az esetekben, amelyekben a tulajdonosok együtt akartak működni a várossal, tucatnyi épületet sikerült felújítani” – fogalmazott az elöljáró, elismerve azt, hogy vannak tulajdonosok, akikkel egyszerűen nem lehet együttműködni. Példaként említette a huszárlaktanya, valamint az Ullmann palota tulajdonosait, mely utóbbi ingatlan felújítási tervéről le is kellett mondjon a város, árulta el a polgármester, aki a huszárlaktanya kapcsán végezetül hozzátette: „Ha a megyei tanács akar valamit kezdeni azzal az épülettel, mi sok sikert kívánunk nekik!”

Mint kiderült, a Bihar Megyei Tanács akar kezdeni valamit a huszárlaktanyával, és már a tavaly lépett az ügyben, tudtuk meg Pásztor Sándortól, a megyei önkormányzat elnökétől. Elmondta, hogy az ingatlan egy Szatmár megyei cég tulajdonában van, ezért a tanács 2019 augusztusában kezdeményezte az egyre csak romló állagú épület kisajátítását. Ekkor fordult az önkormányzat a Bihar Megyei Kulturális Igazgatósághoz, mely októberi válaszában jelezte, hogy a kisajátításhoz a Kulturális Minisztérium jóváhagyására van szükség. A tanács időközben kikérte a telekkönyvet is, melyből kiviláglott, hogy a cégnek 37 ezer lejes tartozása van a váradi önkormányzat irányába, ezért a város lefoglalta a vállalkozás váradi vagyontárgyát, azaz jelzálogot jegyeztetett be a huszárlaktanya épületére. Mint Pásztor Sándor elmondta, a megyei tanács eredetileg nem akarta bevonni a helyi önkormányzatot az ügybe, lévén azonban, hogy kiderült: a városnak is anyagi érdekeltsége fűződik az ingatlanhoz, ezért a megyei tanács a múlt héten, június 11-én írásos tájékoztatást kért a polgármesteri hivatal gazdasági osztályától arra vonatkozóan, hogy vannak-e az épületet érintő, folyamatban lévő peres ügyek, illetve melyek a város jelenlegi és jövőbeni tervei az ingatlannal. „Mi várjuk a város válaszát, ugyanakkor a napokban tárgyalni fogok erről Ilie Bolojan polgármesterrel is” – jelentette ki Pásztor Sándor. A megyei tanácselnök úgy véli, ha sikerül a polgármesteri hivatallal valamilyen formában megegyezni, akkor a megyei tanács kisajátíthatja az ingatlant, és elkezdődhet az állagmegőrzés, azt követően pedig a felújítás, melynek megvalósítására finanszírozási forrásokat keres majd a jelenleg általa vezetett intézmény. Pásztor hozzátette, hogy a szaktárca addig nem adhatja beleegyezését a kisajátításba, amíg nincs megegyezés a megye és a város között. Hangsúlyozta továbbá, hogy az állagmegőrzési munkálatokra a pénzt már csak a jövő évi költségvetésbe foglalhatják bele, az idén ugyanis nagy gondot okoz a gyermekvédelmi igazgatóság és a megye által fenntartott kulturális intézmények finanszírozása. Végezetül Pásztor Sándor annak a reményének adott hangot, hogy sikerül megegyezni a polgármesteri hivatallal, hiszen mindkét félnek az az érdeke, hogy rendeződjön a huszárlaktanya ügye.

Lehet megegyezés

Érdeklődtünk a megyei tanács beadványának a sorsáról a Nagyváradi Polgármesteri Hivatalnál. Anca Sas Grama, az intézmény szóvivője portálunknak elmondta, hogy a gazdasági igazgatósághoz csak a tegnapi nap folyamán érkezett meg az irat, ezért érdemben még nem tudnak válaszolni rá. Mint mondta, ellenőrizni kell a telekkönyvet, ugyanis tudomásuk szerint a helyi önkormányzat nem a huszárlaktanyát, hanem az annak tőszomszédságában lévő ingatlant foglalta le, amely ráadásul nem is annak a szatmári cégnek a tulajdona, amelyik a huszárlaktanyát birtokolja. A szóvivő kiemelte, hogy egy ingatlanvagyon lefoglalása nem akadályozza meg a kisajátítást, hiszen csak annyit kell tenni, hogy az ingatlan felértékelése és kisajátítsa után levonják az adóhátralékot, és az így megmaradt összeget fizetik ki a tulajdonosnak. Anca Sas Grama elmondta, hogy a megyei tanács és a város megegyezésével lehet megoldást találni erre a problémára.

Értékes ingatlan

A nagyváradi huszárlaktanya a legnagyobb civil barokk építmények egyike Bihar megyében, hangsúlyozza Emődi Tamás építész, akitől megtudtuk azt, hogy az egész megyében nagyon kevés barokk kastély van. A nagyváradi ingatlan a maga nemében rendkívül értékes nagyváradi épület, mely nagyjából az eredeti állapotában megmaradt, csak az 1810-es évek elején volt egy épületbővítés. A kastélyt a 18. században építtette Kornis Ferenc prépost saját használatra, ezért is tekintendő civil, nem pedig egyházi ingatlannak. Emődi Tamás hangsúlyozta azt, hogy a műemléképületek törvényi védelem alatt állnak, ami azt is jelenti, hogy akkor is kötelező megőrizni az ingatlant, ha csupán egy pince marad meg belőle, ezért lenne üdvös mihamarabb elkezdeni az állagmegőrzési munkálatokat, amikor a huszárlaktanya úgy ahogy, de még áll. A műemléképületek megóvása és karbantartása a tulajdonos kötelessége, amennyiben azonban a magántulajdonos nem teljesíti ezt a kötelezettséget, akkor a megyei tanácsnak áll jogában kezdeményezni a műemléképületet kisajátítását a 2001/442. számú törvény alapján, tette hozzá végül a szakember.

 

Borítókép: a huszárlaktanya jelenlegi állapota

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában