Megmozdult valami a nagyváradi huszárlaktanya ügyében

Pap István

Az elmúlt évek során rendszeresen visszatérünk portálunkon a nagyváradi huszárlaktanya ügyére. Ennek a műemléképületnek az állapota évtizedek óta romlik, az elmúlt években pedig már rohamos a pusztulás: a tetőzet beomlott, így az esővíz, a nedvesség még gyorsabb ütemben mállasztja az épületet. A korábbi éveken csak arról szóltak a tudósítások, hogy az állami intézmények nem tettek semmit az épület megmentése érdekben, arra hivatkozva, hogy az magántulajdonban van, illetve a különböző intézmények, jelesül a megyei tanács, a váradi önkormányzat, valamint a megyei kulturális igazgatóság rendre egymásra mutogattak, amikor azt firtattuk, hogy melyikük elsődleges feladata az ingatlan megmentése. A nagyváradi önkormányzat a maga során le is mondott a huszárlaktanyáról. Ilie Bolojan váradi polgármester legutóbb a múlt héten nyilatkozta portálunknak azt, hogy az épület annyira megrongálódott, hogy aligha lehet már újjáépíteni. Kérdésünkre válaszolva az elöljáró elárulta, hogy a városnak nincs semmilyen terve a huszárlaktanyával, ezzel szemben fel akarja újíttatni és multifunkcionális teremmé alakítja át a Kaszárnya tér másik oldalán lévő egykori lovardát. Hozzátette, hogy a huszárlaktanya nem a város tulajdona, ráadásul az önkormányzatnak számos ingatlanfelújítási projektje volt és van a történelmi belvárosban, ezért nincs anyagi lehetősége arra, hogy kisajátítsa, és több millió eurót beleöljön a huszárlaktanya felújításába.

A város tervei

A polgármester kifejtette, hogy a terveik között szerepel felújítani a Fekete Sas palota egykori mozitermét, melynek belső dekorációit olajfestékkel festették le, már csak ezért is ez a restaurálási munka több millió eurót visz majd el. Fel kell újítani a görögkatolikus püspöki palota belsejét, az egykori premontrei főgimnáziumot, jelenleg pedig folyik a városháza, továbbá a Bémer téren a BRD székházának a felújítása. A polgármester közölte, hogy tervezik a két Adorján-ház, valamint a Fuchsl-ház felújítását. „Nagyvárad nem tulajdonosa a huszárlaktanyának, de azokban az esetekben, amelyekben a tulajdonosok együtt akartak működni a várossal, tucatnyi épületet sikerült felújítani” – fogalmazott az elöljáró, elismerve azt, hogy vannak tulajdonosok, akikkel egyszerűen nem lehet együttműködni. Példaként említette a huszárlaktanya, valamint az Ullmann palota tulajdonosait, mely utóbbi ingatlan felújítási tervéről le is kellett mondjon a város, árulta el a polgármester, aki a huszárlaktanya kapcsán végezetül hozzátette: „Ha a megyei tanács akar valamit kezdeni azzal az épülettel, mi sok sikert kívánunk nekik!”

Lehet megegyezés

Érdeklődtünk a megyei tanács beadványának a sorsáról a Nagyváradi Polgármesteri Hivatalnál. Anca Sas Grama, az intézmény szóvivője portálunknak elmondta, hogy a gazdasági igazgatósághoz csak a tegnapi nap folyamán érkezett meg az irat, ezért érdemben még nem tudnak válaszolni rá. Mint mondta, ellenőrizni kell a telekkönyvet, ugyanis tudomásuk szerint a helyi önkormányzat nem a huszárlaktanyát, hanem az annak tőszomszédságában lévő ingatlant foglalta le, amely ráadásul nem is annak a szatmári cégnek a tulajdona, amelyik a huszárlaktanyát birtokolja. A szóvivő kiemelte, hogy egy ingatlanvagyon lefoglalása nem akadályozza meg a kisajátítást, hiszen csak annyit kell tenni, hogy az ingatlan felértékelése és kisajátítsa után levonják az adóhátralékot, és az így megmaradt összeget fizetik ki a tulajdonosnak. Anca Sas Grama elmondta, hogy a megyei tanács és a város megegyezésével lehet megoldást találni erre a problémára.

A nagyváradi huszárlaktanya a legnagyobb civil barokk építmények egyike Bihar megyében, hangsúlyozza Emődi Tamás építész, akitől megtudtuk azt, hogy az egész megyében nagyon kevés barokk kastély van. A nagyváradi ingatlan a maga nemében rendkívül értékes nagyváradi épület, mely nagyjából az eredeti állapotában megmaradt, csak az 1810-es évek elején volt egy épületbővítés. A kastélyt a 18. században építtette Kornis Ferenc prépost saját használatra, ezért is tekintendő civil, nem pedig egyházi ingatlannak. Emődi Tamás hangsúlyozta azt, hogy a műemléképületek törvényi védelem alatt állnak, ami azt is jelenti, hogy akkor is kötelező megőrizni az ingatlant, ha csupán egy pince marad meg belőle, ezért lenne üdvös mihamarabb elkezdeni az állagmegőrzési munkálatokat, amikor a huszárlaktanya úgy ahogy, de még áll. A műemléképületek megóvása és karbantartása a tulajdonos kötelessége, amennyiben azonban a magántulajdonos nem teljesíti ezt a kötelezettséget, akkor a megyei tanácsnak áll jogában kezdeményezni a műemléképületet kisajátítását a 2001/442. számú törvény alapján, tette hozzá végül a szakember.

Borítókép: a huszárlaktanya jelenlegi állapota