Pásztor Sándor: Fejlesztjük közösségi épületeinket

Ciucur Losonczi Antonius

– A héten elkezdődtek a váradvelencei kultúrotthon korszerűsítésének, bővítésének munkálatai. Miként sikerült e fordulóponthoz elérni?

– A kulturális-stratégiai projekt Bihar megyei, nagyváradi részének az egyik pillére a nagyvárad-velencei kultúrház felújítása. Sikeresen összeállítottuk a Várad kulturális folyóiraton keresztül a megyei tanács és a római katolikus egyház elképzelését, és egy többféle feladat ellátására alkalmas központot hozunk létre uniós támogatásból. Ez az elképzelés a megyei tanácselnöki mandátumom elején csupán egy érdekes elképzelésnek tűnt, de most eljutottunk oda, hogy már pénzügyi fedezet is rendelkezik ennek létrehozásáról. Külön köszönet ezért a csapatnak, Szabó József megyemenedzsernek, Szűcs Lászlónak, a Várad kulturális folyóirat igazgatójának. Rengeteget dolgoztunk, hogy minden részletében összeálljon ez a projekt.

– A jövőben a kultúrház mellett megújul majd a körzet emblematikus része, a Templom tér is. Mit lehet erről tudni?

– Igen, a város és a váradvelencei magyarság szempontjából is fontos életteret fejlesztjük, átalakítjuk a kor követelményei szerint. Az RMDSZ honatyáinak, önkormányzati képviselőinek, tisztségviselőinek, munkatársainak köszönhetően nemcsak a kultúrotthon kap új köntöst, hanem a római katolikus templom és a Templom tér is. Szeretnénk olyan körülményeket teremteni, hogy mindenki a magáénak érezze közösségi épületeinket, tereinket. Alkalmakat, lehetőségeket teremtve ezáltal a közösségfejlesztésre, értékteremtésre, hagyományőrzésre, kulturális örökségünk ápolására.

– Mikor kezdődött és a tervek szerint meddig tart a váradvelencei katolikus kultúrház átépítése?

– Az előkészítő munka, a tervezés már három éve tart, 2017 végén vette kezelésbe az épületet a Várad kulturális folyóirat. A váradvelencei római katolikus kultúrház ügyében ugyanis megegyezés született a helyi plébániával az épület használatba vételéről és a teljes felújításáról. Ezt követően elkezdődött annak a többszereplős, határon átívelő román–magyar pályázatnak a tervezése, amelyben több romániai és magyarországi partner szerepel. Nagyon fontos, hogy minden adminisztrációs nehézség és a mostani különleges járványügyi helyzet ellenére sikerült tartani a határidőket, a kivitelező szerdán immár hozzálátott a munkához, s ha továbbra is sikerül tartani a határidőket, akkor tizenöt hónapon belül végeznek a munkálatokkal.

– Mit kell tudni a pályázatról és annak főbb elemeiről?

– A váradiak által jól ismert Kolozsvári úti épület jelenlegi belső tereit jelentős részben megőrizve alakítjuk ki e sokoldalú új intézményt, az utcafrontnál emelet-ráépítéssel, illetve manzárdosítással. A díszteremben modern színpadtechnika lesz, kialakítunk egy kisebb stúdiótermet, továbbá egy kiállítóterem is az érdeklődők rendelkezésére áll majd. A projekt teljes költségvetése mintegy 750 ezer euró, ebből mintegy 570 ezer euró az európai finanszírozás.

– Nem okoz majd gondot, hogy az épület nem a városközpontban van?

– Mindenképpen kihívást jelent, hogy egy ilyen jellegű kultúrház kivételesen nem a városközpontban működik majd, úgy kell kialakítani a programokat, hogy egyszerre érezzék magukénak Váradvelence lakói, de minden nagyváradi is. Szerencsére azért nincs messze a központtól sem.

– Mennyire köszönhető ez a beruházás, a sikeres projekt a Bihar és Hajdú-Bihar megyék közötti rendkívül jó együttműködésnek?

– Azt kell mondanom, mára teljesen természetes, hogy a két megye lehetőleg minden téren együttműködik, e mostani programmal párhuzamosan fut a színházak, a múzeumok együttműködése. A Bihar és Hajdú-Bihar megyék közötti nagyon jó együttműködés egyik kézzel fogható eredménye ez a pályázat is. Ugyan az előkészítő fázisban abban bíztunk, hogy Debrecen lesz majd egy évig Európa kulturális fővárosa, a legtöbb tervezett kulturális programot annak ellenére megtartják, hogy végül Veszprém lett a befutó. Úgyhogy a kínálatra nem lehet panasz.

– Szorosabban együttműködnek-e majd a debreceni kulturális intézményekkel?

– Az együttműködés már több esztendeje valóság, számos olyan programot szerveztek közösen, akár nálunk, akár Debrecenben, vagy Berettyóújfaluban, amelyre büszkék lehetünk. Hogy csak egy példát említsek: Péter I. Zoltán kitűnő Ady-életrajzát, amely a Várad folyóirat kiadása, Debrecenben nyomtatták, részben támogatásban is részesült, s ott volt az egyik első bemutatója is a Méliusz Péter Könyvtárban. De sorolhatnám a színházak, múzeumok, iskolák közötti projekteket is. Ez a kapcsolat szerintem a jövőben, az új központ elkészülte után még szorosabbá válik, értékeket teremtve, közelebb hozva egymáshoz a két várost, a két megyében élő embereket.

– Milyen rendeltetése lesz a felújítás után a kultúrháznak? Kik látogathatják, milyen közönséget szolgálhat ki?

– A belső terek kialakításának köszönhetően műfajilag változatos lehet a kínálat, a nagyteremben színházi, zenés, táncos produkciók kaphatnak helyet, vagy akár szimpóziumok, szakmai tanácskozások, képzési programok megtartására is alkalmas lehet, a stúdióterem kisebb kulturális-közösségi programok helyszíne lesz majd, irodalmi estek, könyvbemutatók számára ideális hely. A kiállítótérben pedig a vizuális művészetek alkotásait lehet majd közszemlére bocsátani. Ennek megfelelően, kifejezve egyben a városrész multikulturalitását is, mindenki előtt nyitva áll majd.

– A napokban adta át jelképesen a beruházás megkezdését szimbolizáló plakettet. Akkor elmondta, hogy a magyar közösség számára kulturális bölcsőt jelenthet ez az új központ. Hogyan akarják ezt megvalósítani?

– A legfontosabb, hogy sikerüljön élettel megtölteni ezt az épületet, legyen vonzó a váradiak számára, a kínálat legyen kellően színes, értékteremtő. Minél többen érzik majd a magukénak, annál inkább teljesül a szándék, ami létrehozza.