Zatykó Gyula: Azért dolgozom, hogy jobb legyen magyarnak lenni Nagyváradon

Pikó Stefánia

– Előző interjúnkban a kisebbségi nyelvi jogok megvalósításának nehézségeiről beszéltünk, arról, hogy ehhez több magyar alkalmazottra volna szükség a városházán. Ezt „magyarügyi tanácsadóként” nem javasolhatja esetleg a polgármesternek?

– A városháza szervezeti felépítésében nincs magyarügyi tanácsadói funkció, ezt a címet az újságírók aggatták rám, mivel általában magyar ügyekben szerepelt a nevem. A 215/2001-es Közigazgatási törvény 66. paragrafusa értelmében a megyeszékhely polgármestere létrehozhat legfeljebb öttagú tanácsadói kabinetet. Különben nem titok, azért lettem a tanácsadói testület tagja, mert néppárti politikusként úgy gondoltam, lennie kell egy olyan személynek a városvezetésben, a döntéshozók közelében, aki ismeri a város magyar közösségét és a problémáit, aki értesül a magyarságot érintő döntésekről és lehetősége van befolyásolni azokat. A legutóbbi helyhatósági választás után ugyanis annyira meggyengült a magyar képviselet, annyira megromlott a városvezetés és az RMDSZ kapcsolata, hogy a nagyváradi magyarság ügyeinek nem volt gazdája. A polgármester pedig jól fogadta javaslatunkat és felajánlotta, legyek a tanácsadói testület tagja. Az RMDSZ részéről számtalan támadás ért ezért, megkérdőjelezték a legitimitásomat, mondván „senki nem választott meg, ezért nincs felhatalmazásom a magyarság képviseletére”. Teljesen hamis ez a megközelítés, hiszen az én státuszom alkalmazotti, amit nem választás útján töltök be, a munkámhoz pedig nincs szükségem képviseleti felhatalmazásra, főleg a politikai ellenfeleim felhatalmazására nincs. Az általam végzett munkához a magyarság iránti elkötelezettségre, lelkiismeretre és felelősségtudatra van szükség, ezeknek az erkölcsi igényeknek próbálok a legjobb tudásom szerint naponta megfelelni. Ám van még min dolgozni, mert megoldatlan probléma van elég. Például, amire ön is rákérdezett, a magyar alkalmazottak problémája is az.

– Valóban, térjünk vissza a kérdéshez.

– A városháza működését a már említett közigazgatási törvény és a helyi tanács döntései határozzák meg, így a szervezet személyzeti felépítését, az alkalmazottak létszámát és státuszát is. A polgármesternek nincs joga és hatásköre, hogy új állásokat létesítsen, és azokra magyarokat alkalmazzon. Mióta azonban itt vagyok, én három személyt sikerrel vettem rá, hogy jelentkezzen megüresedett állásokra. Remélem, a közelgő választás után megerősödik a magyarság jelenléte a tanácsban és lesz magyar alpolgármester, aki jóval több lehetőséggel rendelkezik majd, mint egy tanácsadó, így néhány év alatt sikerül javítani a magyar alkalmazottak arányán.

– Mi tartozik a hatáskörébe? Meséljen arról, milyen hétköznapi teendői vannak?

– A polgármesteri kabinet tanácsadói testületének egyetlen hatásköre van: segítenie kell a polgármestert feladatainak ellátásában. A polgármester dönti el, mikor, kinek kéri a segítségét. Engem, mivel mérnöki végzettségem van, főleg infrastrukturális problémákba vont be, de a kabinet egyetlen magyar tagjaként természetesen részt veszek a magyar közösséget érintő ügyek megoldásában és a magyarországi kapcsolatok bonyolításában is. Persze, legtöbbször elébe megyek a dolgoknak és a város magyarsága számára fontos problémákat én magam vetem fel, és teszek javaslatokat megoldásukra. Ugyanakkor több határon átnyúló európai finanszírozású pályázat előkészítésében vettem rész, több millió eurós finanszírozások megszerzéséhez kerestem és találtam magyarországi partnereket.

– Tekintsük át a magyar ügyeket is.

– Elég sok energiát emészt fel a magyar vonatkozású ügyek bonyolítása, de erőfeszítéseim nyomán sikerült néhány látványos eredményt elérni. Például a Rhédey kertben szobrot állítani gróf Rhédey Lajosnak és rövidesen ifj. Rimanóczy Kálmán szobra is állni fog a Barátok temploma előtt. Aki a nagyváradi várba látogat, a város magyar történelmével is találkozhat, Szent László és Luxemburgi Zsigmond magyar királyok temetkezési helyén pedig emlékmű jelzi a város magyar múltját. Fontosnak tartom, hogy a város kulturális költségvetésének 25 százalékát sikerült elkülöníteni magyar rendezvények finanszírozására, de az augusztusi Magyar Kultúra Fesztiválját, a Debreceni Virágkarnevál nagyváradi folytatását és magyar vonatkozású megaelőadásokat is megszervez a városháza – itt a 100 Tagú Cigányzenekar, vagy Havasi Balázs látványos koncertjére gondolok. Néhány évvel ezelőtt álmodni sem mertünk arról, hogy magyar ünnepeinket méltó helyen, a város főterén ünnepeljük, ma már természetes, hogy a Szent László téren tartjuk rendezvényeinket. De vannak azonnali reagálást igénylő helyzetek, mint a Szacsvay Iskola felújítása, vagy az Olaszi temető helyén létesített Mihai Viteazul park visszanevezése Olaszi parkra. Néha meg kell oldani a helytelen magyar feliratokkal kitett többnyelvű táblák javítását… Hirtelen ezek jutnak az eszembe. A hétköznapi teendők ezeknek az eredményeknek az eléréséhez járulnak hozzá. Mióta jelen vagyok a városvezetésben, nap, mint nap azon dolgozom, hogy egyre jobb legyen magyarnak lenni Nagyváradon.

– Mennyire működik jól a kapcsolattartás Nagyvárad magyar lakosságával? Milyen platformon érhetik önt el?

– Néppárti politikusként szoros kapcsolatban vagyok a választókkal, a Kálvin utcai nagyváradi irodánk mindenki előtt nyitva áll és örömmel tapasztalom, hogy sokan élnek is a lehetőséggel. Ugyanakkor ma már a kapcsolattartásban végtelen lehetőséget biztosít az internet. El sem tudom képzelni az életemet e-mail vagy messenger nélkül, elég intenzíven vagyok jelen a Facebookon. A profilomon elég nagy a forgalom, a megosztásaimra, posztjaimra jött reagálásokból sokat tanulok, akárcsak a politikusi profilomon posztolt blogomra érkező kommentekből. A negatívakból is!