Utánajártunk: lesznek bontások a váradi Vámház utcán

Pap István

Az elmúlt napokban többen is érdeklődtek szerkesztőségünknél a nagyváradi Vámház (Sucevei) utca sorsát illetően. A jelenleg közvitára bocsátott belvárosi helyi rendezési tervben (PUZCP) ugyanis az szerepel, hogy négysávosra kell bővíteni a Vámház utcának a Kert (Avram Iancu) utca és a Ghillányi (Cantemir) út közötti szakaszát. A kedélyeket borzolja egy hivatalosnak tűnő értesítés, amelyet több, a Vámház utcán lakó polgár is megkapott, és amelyben többek között az áll, hogy a helyi városrendezési terv szerint le kell bontani a Vámház és a Tímár (Plevnei) utcai épületeket, méghozzá a tervrajzok alapján mindkét oldalon. Kérdésünkre válaszolva Mirela Macra, a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal sajtóosztályának a munkatársa elmondta, hogy az értesítést nem a hivatal küldte ki. Mindazonáltal március 12-én délután négy órától valóban lesz nyilvános közvita a városháza nagytermében, mint ahogy az az értesítésből kiderül, és az is pontos információ, hogy a helyi rendezési tervvel kapcsolatban Camelia Ciente és Alina Cadar, a főépítészi hivatal munkatársai adnak felvilágosítást a 0259/408-876 telefonszámon, illetve a cmuat@oradea.ro e-mail címen. A szóban forgó – mint kiderült – nem hivatalos, hanem ismeretlen eredetű értesítésben szerepel még néhány állítás, amelyek valóságtartalmát igyekeztünk kinyomozni.

Az egyik ilyen állítás az, hogy a Vámház és a Tímár (Plevnei) utcai ingatlanokat lebontják, méghozzá mindkét oldalon. Elöljáróban Emődi Tamás építészt kérdeztük, aki a helyi városrendezési terv műemlékvédelmi előtanulmányát végezte el. Ő azt mondta, hogy a Vámház és a Kert utca kereszteződésében lévő Bleyer ház és az azzal szemben lévő modernista épületek nem lesznek lebontva. Megerősítette ezt az információt Eugen Pănescu is, a helyi rendezési tervet készítő Planwerk cég képviselője. „A Vámház utcát négysávosra bővítik, ez az elképzelés szerepel a helyi városrendezési tervben, csakúgy, mint az Általános Városrendezési Tervben (PUG). Ott, ahol összeszűkül az utca, tehát a Kert utca kereszteződésében, a járdákból fognak lecsípni, így az ottani épületek megmaradnak, de utána a Gojdu térig lesznek parcellák, amelyeket érinteni fog az utcaszélesítés”. Hozzátette, hogy csak a Kert utca kereszteződésében lévő ingatlanok értékesek, a Vámház utcán lévő többi ingatlan nem képvisel építészeti értéket. A mérnök elmondta, hogy az még nincs eldöntve, hogy a Vámház utcán konkrétan mely ingatlanokat fogják lebontani, ennek megállapítása már a váradi önkormányzat feladata lesz, csak annyi bizonyos, hogy a Vámház utca a Kert utcai kereszteződés és a Gojdu tér, vagy ha úgy tetszik a Ghillányi út közötti szakaszon négysávos lesz.

Kérdésünkre válaszolva a mérnök elmondta, hogy a terv nem tartalmaz határidőket, a dokumentum elfogadása után minden bizonnyal még évekig eltart, míg a polgármesteri hivatal gyakorlatba ülteti a Vámház utcára vonatkozó elképzeléseket. Gyakorlatilag a fentiek érvényesek a Tímár (Plevnei) utcára is, amelyet szintén négysávosra kell bővíteni a helyi rendezési terv szerint, a különbség csak annyi, hogy ezen az utcán egyetlen építészetileg értékes épület sincs, tehát a városnak lényegében szabad keze van abban, hogy az utca melyik oldalán mely épületeket akarja majd lebontani.

Kert utca?

Érdekesség, hogy annak ellenére, hogy a belváros helyi rendezési tervéről van szó, a dokumentumból egész egyszerűen ki van véve a Kert utca, mintha arra nem vonatkoznának a terv előírásai. Erre vonatkozó kérdésünkre Eugen Pănescu elmondta, hogy a most elfogadás előtt álló dokumentumok előírásait a Kert utcára is alkalmazni fogják, még ha az nem is szerepel a tervben. Hozzátette, hogy a Kert utcán sokkal több értékes épület van, mint a Vámház utcán, és Pănescu véleménye szerint ott nem szükséges olyan típusú utcaszélesítés, mint a Vámház utcán, mely utóbbi lényegében az összeköttetést biztosítja a belvárost szegélyező sugárutakkal. Arra a kérdésünkre, hogy a Kert utca nem éppen amiatt lett-e kivéve a helyi rendezési tervből, hogy ne legyen semmiféle írásban rögzített szabályozás rá vonatkozóan, tehát a város azt csinálhasson ott, amit akar, Pănescu azt válaszolta, hogy nem hiszi, hogy ez így lenne.

További kérdések

Az illetékes cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek még az említett, bizonytalan eredetű értesítésben szerepelnek. Az épületmagasításról szólva Eugen Pănescu elmondta, hogy a helyi városrendezési terv csak általános szabályokat és kritériumokat rögzít arra vonatkozóan, hogy mit lehet, és mit nem lehet csinálni a belvárosban létező, illetve leendő épületekkel, továbbá nem létezik semmiféle homlokzatfelújítási program az agresszív épületek vonatkozásában. A terv mindössze megállapítja, hogy melyek azok az épületek, amelyek külsejükkel, kivitelezésükkel radikálisan elütnek a környező épületektől. Mint ahogy nincs előírás arra sem, hogy le kell bontani a házak belső udvarain épült ún. parazita építményeket. Az tény, mondta Pănescu, hogy az idők során olyan melléképületek, raktárak stb. épültek az udvarokra, amelyeket egy idő után elkezdtek lakásként használni, és az effajta építmények további építését tiltja a helyi rendezési terv. Idővel vissza kell adni az udvaroknak az udvar jelleget, de ez nem jelenti azt, hogy erre egyfajta programot írna elő a terv – zárta szavait Pănescu .

A borítókép illusztrációként szolgál. Fotó: Alexandru Nițescu