Emődi Tamás: A város saját adottságait jobban tiszteletben kellene tartani

Pap István

Emődi Tamás szerint az említett terv legfőbb pozitívuma az, hogy sokkal konkrétabban szabályozza azt, hogy a belvárosi épületekkel mit lehet tenni és mit nem lehet tenni. A terv által szabályozott területen minden utcafronti épület esetében meg van határozva az, hogy milyen építészeti értéke van az ingatlannak. Továbbá ebből a városrendezési tervből a tulajdonosok maguk is kiolvashatják, hogy mit lehet tenni az épülettel, másrészt az ingatlanbefektetők is könnyen megtudhatják a terv alapján azt, hogy egy telekre mekkora épületet emelhetnek. A szakember szerint viszont problémákat vethet fel egyes esetekben az épületek előírt minimális magassága. Előállhat ugyanis az a helyzet, hogy ha valaki a házára manzárdot akar emelni, de az nem érné el a tervben megszabott minimális magasságot, akkor a tulajdonos kénytelen lenne még egy emeletet húzni épületére, mert magát a manzárdot nem építhetné fel. Ez akkor jelent majd különösebb problémát, ha építészetileg értékes ingatlanokról van szó, mert lehet, hogy egy manzárd nem, de több emelet már megbontaná az épület összképét. Problémát okoz továbbá, hogy túl keskeny utcákon ír elő nagy magasságot a terv. Emődi Tamás az Ady Endre utcát említette példaként ebben a vonatkozásban. „A város saját adottságait jobban tiszteletben kellene tartani” – összegezte az építész.

Besorolások

Nagyvárad belvárosának ingatlanait hat kategóriába sorolja a helyi városrendezési terv, ezek mellett vannak a műemlékvédelmi szempontból teljesen irreleváns ingatlanok. A legnagyobb védelmet természetesen a műemléképületek élvezik, de lényegében ugyanazok az előírások érvényesek a műemléki besorolásra javasolt épületekre is. Vagyis ezeknek az épületeknek a jellegét nem lehet megbontani, de egyes esetekben akár az emeletráépítés is elképzelhető, ilyenek például a modernista épületek, mondja Emődi. Ezzel szemben a váradi szecessziós épületek kilencvenöt százalékára nem lehet ráépíteni – főként azokról az épületekről van szó, amelyek tetőidoma jelentős szerepet játszik az összképben. A rangsorban következik a jelentős helyi építészeti értékkel rendelkező ingatlanok kategóriája. Ezeket az épületeket sem lehet lebontani, és emeletráépítést is csak akkor lehet végezni rajtuk, ha az ingatlan építészeti értékei nem sérülnek. Az Általános Városrendezési Tervhez (PUG) képest műemlékvédelmi szempontból az övezeti terv a legnagyobb változtatást abban hozza, hogy kettéválasztották a közvetlen környezetükben értékesnek számító épületek kategóriáját. A releváns környezeti értékkel bíró ingatlanokat csak jól megalapozott indoklás nyomán lehet lebontani, ezzel szemben a csekély értékkel bíró épületekkel sokkal könnyebben meg lehet ezt tenni. Emődi Tamás szerint ebben a vonatkozásban sok minden múlik majd a város urbanisztikai bizottságának és a regionális műemlékvédelmi bizottságnak az összetételén és a döntésein. Emődi jelezte, hogy a szubjektív elbírálás miatt fennáll a veszélye annak, hogy a tulajdonosok vagy az ingatlanbefektetők beperelik majd az önkormányzatot, amennyiben a bizottságok nem számukra kedvező döntéseket hoznak. Végezetül vannak az ún. agresszív épületek, ezek olyan ingatlanok, amelyek jelentős mértékben elütnek az épített környezetüktől, mint amilyen az ortodox katedrális vagy a Körös (Vladimirescu) utcai toronyház, említette a példákat Emődi. Hozzátette, hogy ezekre az épületekre semmilyen műemlékvédelmi előírás nem vonatkozik, már csak azért sem, mert a városkép éppen akkor javulna, ha a belvárosban nem lennének ilyen épületek, de a gyakorlatban ezen épületek zömével szinte semmit sem lehet kezdeni. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor például egy ingatlan azért került az agresszív építmények közé, mert összecsempézték a homlokzatát, mert ez esetben a csempe leszedésével meg lehet oldani ezt a gondot.

Vámház utca

A szakemberrel zajlott beszélgetés során nem kerülhettük meg a Vámház (Sucevei) utcára vonatkozó elképzeléseket. Ennek kapcsán Emődi Tamás kiemelte, hogy az utca négy sávosra szélesítése már a 2016 óta érvényben lévő Általános Városfejlesztési Tervben is benne van. Az elképzelés szerint a Vitéz (Decebal) utca, a Rhédey-kert és a Ghillányi (Cantemir) út által alkotott belső közúti gyűrűt hoznának létre. Ezzel az a cél, hogy tehermentesítsék a belváros forgalmát, „mert most a közlekedés szempontjából a belváros egy katasztrófa” – fogalmazott a szakember. Emődi Tamás hozzátette, hogy azért esett a választás a Vámház utcára, mert műemlékvédelmi szempontból a legkevesebb pusztítással jár majd ennek az utcának az átalakítása, ugyanis ott túlnyomórészt értéktelen épületek vannak. Magáról a belvárosi városrendezési tervről március 12-én délután négy órától közvitát tartanak a városházán.

Borítókép: Alexandru Nițescu