A telekspekulánsoktól és az ingatlanfejlesztőktől félnek a lakók

Pap István

Nagy a felbolydulás a váradi Vámház (Sucevei) utcán azok után, hogy tudatosult bennük az, hogy Nagyvárad belvárosának helyi rendezési tervében (PUZCP) is szerepel az a terv, hogy a Vámház utcán négysávos közutat fognak kialakítani, ami miatt házakat fognak lebontani. A lakók egy része már egy petíciót is megszerkesztett, amit be kívánnak nyújtani a polgármesteri hivatalhoz. A szerkesztőségünknek is elküldött dokumentumban olyan javaslatokat fogalmaznak meg, amelyek segítségével házbontások és kisajátítások nélkül is lehetne javítani az ottani autóközlekedésen. Az egyik javaslatuk az, hogy egyirányúsítsák a Vámház utcát. Egy másik elképzelés szerint a Horea utcát kellene négysávosra szélesíteni, hiszen ott van elég hely erre a célra, ráadásul onnan a December 22. parkon és a Szálka (Sextil Pușcariu) utcán át könnyen ki lehet jutni a főútra, azaz a Ghillányira (Cantemir). Ha pedig mindenképpen a Vámház utcát akarják bővíteni, akkor kialakíthatnának csak három közúti sávot; mint a petíció megfogalmazói megjegyzik, ez a háromsávos megoldás nagyon jól működik az Aradi úton.

Ingatlancápák

Többen is jelezték lapunknak azt, hogy véleményük szerint a város a Vámház utcai útszélesítéssel valójában csak ürügyet talált arra, hogy az ottani ingatlanvagyont felvásárolja, majd az egészet ingatlanfejlesztőknek kínálja eladásra. Ezt a véleményt fogalmazta meg többek között a neve elhallgatását kérő, a Vámház utcán lakó Sz. E. is, aki többek között elmondta, ha a nagypiactól a Liliom (Crinului) utcáig csak három házat kell eltüntetni, és akkor egy tízezer négyeztméternyi telek szabadul fel, és ugyanez a helyzet a Liliom és a Major (1848) utca közötti szakaszon is, továbbá a Major és a Zárda (Mihai Viteazul) utca közöttin, mely utóbbi helyen az Emília malom ledózerolásával már előkészítették a terepet egy leendő ingatlanfejlesztés számára. A lakó kifejtette: azt megérti, hogy ha azért sajátítanák ki, mert egy valóban fontos beruházást akadályoz a háza, de azt nem tudja elfogadni, hogy azért sajátítják ki, mert ingatlanfejlesztőknek akarják továbbadni a tulajdonát. „Az útbővítés címszó alatt az emberek telkei kellenek, hogy a házaink és telkeink helyén majd a tömbházak ékesedjenek” – fogalmazott Sz. E. A panaszos, és mások is, akik hozzá hasonló helyzetben vannak, attól félnek, hogy a városnak hiába van szüksége csupán egy négy méteres sávra, erre hivatkozva az egész telek területet ki akarja majd sajátítani.

Csak a sáv kell

Eugen Pănescu, a belváros helyi rendezési tervét elkészítő Planwerk cég képviselője, a terv kidolgozásának a koordinátora elmondta, hogy a kisajátítási stratégia az önkormányzat feladata, mindazonáltal egy kisajátítás során, ha a megmaradó parcellára lehet építeni, akkor azt a részt nincs miért kisajátítani. Mint mondta, a tapasztalatai szerint csak akkor szokták kisajátítani a teljes telket, ha a tulajdonosnak megmaradó telekrész olyan kicsi, hogy arra már nem lehetne építkezni. Ugyanezt az álláspontot erősítette meg Cristian Popescu, a nagyváradi kisajátításokat lebonyolító Ingatlankezelő Igazgatóság helyettes vezetője is: „Kisajátításkor csak annyi telket veszünk el, amennyire szükség van a beruházáshoz, nem az egész telket”. Popescu megismételte azt, amit Eugen Pănescu is mondott, azaz, ha a kisajátítás után olyan kis méretű telek marad a tulajdonosnál, amivel már nincs mit kezdenie, akkor azt a telekrészt is megveszi a város.