Tömegpszichózis

2020.01.30. 16:00

A rémhírterjesztés háttere szakértői szemmel

A tömegpánik furcsa jelenségéről kérdeztük dr. Bartha Krisztina pszichológust, aki elárulta, hogyan alakul ez ki, és miért kezdünk el rémhíreket terjeszteni.

Pikó Stefánia

– Mit is jelent pontosan a tömegpszichózis, a tömegpánik? Hogyan alakul ki? Hogyan kerülhetjük el, hogy a tömegpánik csapdájába essünk?

– Tömegpánik általában olyan helyzetekben alakul ki, amikor az emberek nem jutnak megfelelő információhoz a helyzetükkel kapcsolatban, és nem világos számukra, hogy mi történik. Ez lehet egy konkrétan átélt helyzet (pl. bármilyen extrém módon zsúfolt hely), vagy lehet egy olyan veszélyes, tragikus történet, amiről hallunk. Legtöbbször a fogalmat akkor szoktuk használni, amikor a tömegben az emberek közül néhányan fenyegető vagy fenyegetőnek vélt helyzetet élnek meg, melynek következtében félelmet élnek át és ezt az érzést másoknak is átadják, végül az egyének elkezdenek a helyzetben nem megfelelő módon viselkedni. Az idegtudományokból tudjuk, hogy más emberek érzelmeinek látványa direkt hatással van az agyunkra, pl. ha a másik arcán félelmet látunk, akkor a mi agyunkban is aktivizálódik a félelemért felelős központ, azaz valóssá válik az adott érzelem. Így egy olyan tömegben, ahol mások arcán félelmet tapasztalunk, mi magunk is félni kezdünk és menekülni próbálunk. Hasonlóképpen működik ez akkor is, ha a televízióban vagy a hírekben találkozunk ijedt arcú emberekkel – ilyenkor szorongani, félni kezdünk.

– Miért kezdünk el rémhíreket terjeszteni, ha félünk valamitől?

– Amikor a világ és a környezetünk eseményeit megpróbáljuk követni, az információkat többnyire a tömegkommunikációból szerezzük. A híreknek szerepe van a közvélemény kialakításában és maga a közvélemény befolyásolja az emberek attitűdjeit, érzelmeit, viselkedéseit. Amint egy friss hír bekerül a közvéleménybe, az sajátos módon kezd el terjedni, így az információ átalakul, bizonytalanná válik, már nem az eredeti „állapotában” terjed tovább, és egy hírből előbb híresztelés, később rémhír lehet. A rémhírterjesztés fogalmát egyébként a büntetőjog is ismeri és bűncselekménnyé is fajulhat. Ez az az eset, amikor a rémhír, a hamis állítások és híresztelések által zavar vagy nyugtalanság keltése történik.

Napjainkban nagyon gyorsan és könnyen jutunk hozzá a friss hírekhez. Ez olykor lehet szerencsés, de sokszor bénító és szorongásokat idéz elő. Ha ehhez képek is társulnak, még riasztóbbá válhat a helyzet. Az emberek ilyenkor azt érzik, hogy nem tudják kontrollálni a környezetüket, az eseményeket, azaz tehetetlenséget és szorongást élnek át. Ennek egyik „ellenszere”, hogy megosztják egymással az információt, ami eközben torzul és egyre súlyosabbá válik. Ez okozhatja a tömeghisztériát.

A csoporthoz kapcsolódó jelenségekben a legjobb, amit tehetünk, hogy önmagunk megéléseire figyelünk és megpróbálunk minél tudatosabbak lenni. Természetesen fontos az elővigyázatosság és az informálódás, de ilyenkor a legjobb, ha a hatóságoktól származó jelentéseket fogadjuk el, és igyekszünk megszakítani a torzuló hírek továbbadásának láncát.

 

Borítókép: illusztráció

 

Ezek is érdekelhetik