Kondicionalitás

2022.09.24. 15:01

Egyetlen cent uniós forrást sem veszített Magyarország

Mivel a bizottság vasárnapi döntése után újabb könnyen félreértelmezhető sajtócikkek járták körbe a hazai médiát, ismét kísérletet tett a Világgazdaság arra, hogy végigvegye az uniós pénzekről döntő eljárások állását. Tisztázza többek között, hogy hazánk egyetlen cent uniós forrástól sem esett el, és könnyen lehet az is, hogy végül nem a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsa dönt a bizottság által visszatartott pénzek megvonásáról, hanem a bizottság maga vonja vissza ajánlásait, és hazánk még idén zöld utat kaphat az uniós források lehívására.

Orbán Viktor miniszterelnök (jobbra) Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Olaf Scholz német kancellár és Kiril Petkov bolgár kormányfõ az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcsértekezletén Brüsszelben 2022. június 23-án

Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Fotós: Benko Vivien Cher

Mint ahogy azt korábbi cikkükben a Világgazdaság előrevetítette, a bizottság – nem engedve a parlament nyomásának – szakmai alapon hozott döntést a kondicionalitási mechanizmusról, eszerint hazánk november 19-ig kap időt arra, hogy az ígért vállalásait teljesítse.

A döntés értelmében  három magyar operatív program 65 százalékának, vagyis összesen

7,5 milliárd eurónyi forrásnak a befagyasztását javasolja az Európai Bizottság abban az esetben, ha a magyar kormány nem hozza meg azokat az érdemi reformokat, amelyeket a tárgyalások során felajánlott. 

A tanács szerepe

Az uniós jogszabályok értelmében a bizottság által tett ajánlásokról a tanács dönt, amely a tagállamok szakminisztereiből áll. Döntésükhöz minősített többség szükséges, ami az EU-ban egy úgynevezett kettős többséget jelent: egyrészt szükséges hozzá, hogy a szankciókra szavazó tagállami miniszterek képviseljék az EU lakosságának legalább 65 százalékát, emellett szükséges hozzá még a tagállamok 55 százalékának, de legalább 15 tagállami miniszternek a szavazata. Erre azért van szükség, hogy a nagyobb országok népességszámukból származó erőfölénye ne tegye súlytalanná a kisebb országokat a döntéshozatalban. 

A tanácsnak a szavazás megtartására és a döntés meghozatalára harminc napja van, amit hatvan nappal meghosszabbíthat. Viszont mivel a bizottság jelezte a tanács számára, hogy 

november 19-ig van lehetősége hazánknak a beígért 17 új törvény elfogadására és a gyakorlatba való átültetésére, a tagállami miniszterek vélhetően nem fogják napirendre tűzni a szavazást a bizottság által szabott határidőig. 

Ez annál is inkább így van, mivel a bizottság jogosult az ajánlásait az eljárás bármelyik szakaszában visszavonni. Ezt valószínűleg meg is fogja tenni abban az esetben, ha Magyarország az ígért reformintézkedéseket a tervek szerint végrehajtja.

Tehát a tanács végül könnyen lehet, hogy nem is fog szavazni a kondicionalitási feltételek hiányából adódó szankciós ajánlásokról. A bizottság ajánlása egyébként az unió hétéves költségvetésének részét képező partnerségi megállapodás három operatív programját érintette, az ezekre járó összeg 65 százalékának visszatartására tett javaslatot a biztosi kollégium. 

Tehát nem a komplett 22,5 milliárd euróról, hanem annak 13 százalékáról, 3 ezermilliárd euró befagyasztásáról van szó, és nem végleg, hanem csak addig, amíg a magyar kormányzat végre nem hajtja az ígért változtatásait. 

A partnerségi megállapodás forrásai tehát minden bizonnyal meg fognak érkezni hazánkba, ahogy azt Navracsics Tibor is elmondta. 

A teljes cikk ITT olvasható.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!