Bulvár-celeb

2023.09.06. 23:05

Megdöbbentő, mi vár ránk idén télen

A meteorológusok úgy vélik, hogy 2024 a legmelegebb évünk lehet.

Illusztráció

Forrás: Shutterstock

Fotó: Jurga Jot

Júliusban a Meteorológiai Világszervezet (WMO) hivatalosan is megerősítette az El Niño időjárási jelenség visszatértét. A szakértők azt jósolják, hogy a következő hónapokban ennek hatása még erősebb lesz, és jövő év tavaszán ér majd véget – írja a life.hu.

Annak pontos meghatározása szinte lehetetlen, hogy az El Niño milyen hatással lesz Európa időjárására az év előrehaladtával. Ráadásul az éghajlatunk tele van meglepetésekkel, az El Niño csak egy az Európa időjárási mintáit befolyásoló számos jelenség közül, de a tapasztalatok alapján lehet következtetni arra, körülbelül mire számíthatunk.

A globális felmelegedés miatti emelkedő hőmérséklettel kombinálva a meteorológusok úgy vélik, hogy 2024 a legmelegebb évünk lehet.

Félő, hogy túllépjük a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöbértéket. További aggodalomra ad okot, hogy már májusban – még az El Niño jelenség előtt – magasabb volt a globális tengerfelszín átlagos hőmérséklete, mint bármikor korábban. Ez fokozhatja a szélsőséges időjárási körülmények kialakulását a világ minden táján.

„Amellett, hogy ez az El Niño valószínűleg nagy esemény lesz, és minden eddiginél melegebb évszakot fog okozni, soha nem látott hatásokra számíthatunk” – mondta Adam Scaife professzor.

Az El Niño jelenség általában 9–12 hónapig tart, csúcspontjára pedig november és január között számíthatnak.

„Azokban az években, amikor az El Niño jelenség megfigyelhető, általában nagyon enyhe, csapadékos tél várható az első hónapokban (november–december), és hideg, szárazabb időjárás várható végül (január–március) Észak-Európa nagy részén” – árulta el Adam Scaife professzor.

El Niño

Az El Niño a Csendes-óceán trópusi övezetének természetes éghajlati jelensége, amely a tengervíz áramlásaival áll összefüggésben. Néhány évenként, karácsony tájékán kezdődik, és 9–12 hónapig tart. Ilyenkor a keleties passzátszélrendszer felbomlik, a szél esetenként ellentétes irányúvá is válhat. Emiatt gyakoribbá válnak világszerte az árvizek, az aszályok és a hurrikánok. Ilyenkor a Peru partjainál a mélyből karácsonykor feltörő, táplálékban gazdag hideg áramlat elmarad, a partvidéket eső öntözi, a halak elvándorolnak, s a halászat katasztrofális helyzetbe kerül.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában