Egyetemista érettségi nélkül?

A szocdemek szenátora, Ecaterina Andronescu, egykori tanügyminiszter szerint az általa előterjesztett javaslat révén csökkenteni lehetne a nyáron megugrott munkanélküliségi arányt.

Megdöbbentő határozattervezetet szeretne átvinni a Parlamentben az egykori tanügyminiszter, Ecaterina Andronescu. A szociáldemokrata (PSD) szenátor azt javasolta, hogy azok az érettségizők is megkezdhessék egyetemi tanulmányaikat, akik elérték ugyan a 7–es átlagot, de valamely tantárgyból nem kaptak átmenő osztályzatot és ezáltal megbuktak. Érthetőbben így szól a javaslat: a diákok értettségi nélkül iratkozhassanak be az egyetemekre. A tervezet szerint ezek az egyetemisták „nulladik” évben kezdenék meg felsőoktatási tanulmányaikat, és amennyiben jövőre sikeresen érettségiznek, akkor az egyetemek, elismerve a „nulladik” évet a második évbe fogadnák be a hallgatót. Amennyiben mégsem sikerülne a már egyetemi hallgató érettségije, akkor az átiratkozhat egy posztliceális iskolába. A tervezet ugyanakkor arról is szól, hogy az érettségit megelőző képességfelmérő vizsgák eredményéről is kapjanak a diákok egy oklevelet, hogy ezt felhasználhassák a munkahelyi alkalmazásoknál. Andronescu szerint erre a határozatra azért van szükség, mert a 2011–es érettségi után több mint 100 ezer diák bukott meg, az utóbbi húsz év leggyengébb eredményét jegyezve. „Nem hagyhatjuk őket az utcán. A tanügyminisztérium a kisujját sem mozgatta ez ügyben, viszont drasztikusan megnőtt a munkanélküliek száma. Az állam biztosítja ezeknek a diákoknak a valamilyen irányban történő képzését egyetemen vagy posztliceális iskolában, annak függvényében, hogy jövőre sikerül–e a tanulónak az érettségije. Ezt a képzést pedig az állam finanszírozhatja abból az összegből, amit a munkanélküliségi arány csökkentése révén megspórol” – állítja a politikus.

Bár a tervezettel kapcsolatban Emil Boc kormányfő és Daniel Funeriu szaktárcavezető is nem tetszését fejezte ki, a Gândul központi napilap szerint mégis van esélye annak, hogy a határozatot elfogadja a Szenátus. Ebben az esetben ugyanis a felsőház hozza majd a végső döntést, ahol a kormánykoalíciónak csak két szenátorral van több, mint az ellenzéknek.