Soros is érdekelt Verespatakban?

Az alapítvány üdvözli, hogy a

román kormány nyilvánosságra

hozta a hágai Nemzetközi

Bíróság által nemrég

Romániának ítélt fekete-tengeri

kontinentális talapzat szénhidrogénben

gazdag övezeteinek bérbe

adásáról szóló

szerződés titkosított

záradékait.

    A civil szervezet szerint a

román állam és a kanadai Sterling

Resources romániai leányvállalata

között a fekete-tengeri

ásványkincsek kitermelése

érdekében megkötött

szerződés, valamint Románia és a

szintén kanadai Gabriel Resources romániai

leányvállalata (Rosia Montana Gold

Corporation) között a verespataki arany

és ezüst kitermelése

céljából aláírt

megállapodás között nincs semmi

különbség.

    A romániai Soros

Alapítvány vezetősége azzal

indokolja a kérését, hogy

mindkét megállapodást azonos

körülmények között

írták alá, és "a

közvagyont képező romániai

ásványkincsek kitermelése

érdekében köttettek".

    A Cotidianul című

bukaresti napilap szintén keddi

számában azt írta, hogy Soros

György és John Paulson amerikai

üzletembereknek is érdekeik fűződnek

a verespataki

bányaberuházáshoz.

    Az újság úgy

tudja, hogy mindkét üzletember

részvényeket birtokol a kanadai

tőzsdén jegyzett Gabriel Resources-ban. A lap

szerint a részvények ára nagyot

zuhant, amikor 2007 szeptemberében a román

kormány felfüggesztette a projekt

engedélyeztetési folyamatát.

Ugyanakkor a részvények ára

ismét emelkedni kezdett tavaly december

22-én, amikor beiktatták hivatalába a

Demokrata Liberális Párt (PD-L) és

Szociáldemokrata Párt (PSD)

összetételű román

kormányt.

    A lap szerint a két

esemény összefügg egymással, mivel

a román nagykoalíció több

politikusa is támogatja a verespataki

bányaberuházást. A Cotidianul

megszólaltatta a demokrata párt két

képviselőjét, akik szerint a

verespataki aranyat és ezüstöt ki

kell termelni, a környezetvédelmi

előírások tiszteletben tartása

mellett.

    A lap közölte

még, hogy Nicolae Nemirschi román

környezetvédelmi miniszter január

végén találkozott Kanada bukaresti

nagykövetével, aminek az lett a

következménye - írja a lap -, hogy

ismét nyitott kérdéssé

vált a verespataki beruházás. A

miniszter a Cotidianulnak elmondta: a nagykövet

magyarázatot kért tőle a

verespataki projektről, ő pedig

néhány hét türelmi időt

kért, hogy "megvizsgálja, mi a teendő" -

olvasható a Cotidianulban.