Vándorkiállítás: Falak, jelek, sorsok

Nagyvárad- Csütörtök délután a váradi PKE által szervezett Csendesnap keretében a magyar zsidók Auschwitzba való deportálásáról nyílt kiállítás. Beszéde végén Tőkés László költőként is bemutatkozott.

Egy tárlat, melyet mindenkinek, s főleg a fiataloknak látniuk kell: Falak, jelek, sorsok – Magyar zsidók deportálása Auschwitzba címmel nyílt kiállítás csütörtökön a Partiumi Keresztény Egyetem első emeleti előcsarnokában, az intézmény által mennybemenetel ünnepe alkalmából szervezett úgynevezett Csendesnap keretében, melynek témája a zsidó és a cigány holokauszt, valamint az örmény genocídium volt.

A budapesti Holokauszt Emlékközpontból 2012 szeptemberében körútra indult vándorkiállítás a magyar történelem egyik legtragikusabb eseménysorát, a vidéki zsidó közösségek 1944 tavaszán és nyarán történt elpusztításának történéseit gazdag kép- és dokumentum anyaggal, egyéni és családi sorsokon keresztül mutatja be, a helyszínre való tekintettel ezúttal külön kitérve a zsidóság váradi sorsára. Épp most volt tehát a 71. évfordulója annak, hogy 1944. május 14-én megkezdődött a zsidók tömeges deportálása Magyarországról. A következő 56 nap alatt 437 ezer embert hurcoltak el az országból tehervagonokba zsúfolva. Kevés kivétellel a lengyelországi német megsemmisítő táborba, Auschwitz-Birkenauba kerültek, ahol nagy többségüket órákkal az érkezés után gázkamrákban meggyilkolták. Így vált egy addig ismeretlen lengyelországi városka, Oswiecim a magyar történelem legnagyobb temetőjévé, egyben a népirtás világszerte ismert szimbólumává. Több mint 300 ezer honfitársunkat ölték meg itt, akiknek nagy többsége idős, beteg, nő vagy kisgyermek volt.

A kiállítás célja

A tárlat középiskolás diákok, tanáraik és természetesen más érdeklődők számára összefoglalóan és röviden kívánja ismertetni és bemutatni a magyar történelem egyik legtragikusabb eseménysorát, a vidéki zsidó közösségek 1944 tavaszán és nyarán történt elpusztítását. Legfontosabb törekvése, hogy megismerjék a magyarországi holokauszt világtörténelmi jelentőségét, a magyar államapparátus túlbuzgóan aktív részvételét, a deportálások logisztikai szervezettségét és intenzitását, a vidéki zsidó közösségek elpusztításának megdöbbentő tényét, melynek érdekében egyszerű eszközöket, tömör és felesleges szakkifejezésektől mentes szövegeket, gazdag kép- és dokumentumanyagot használ. Középpontjában az egyéni és családi sorsok bemutatása, a hely- és mikrotörténelmi megközelítés áll, a politikatörténeti információk ehhez képest csupán másodlagosak.

A nyitóünnepségen Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntőbeszéde után Tőkés László európai parlamenti képviselő, a PKE elnöke azt nyomatékosította: a közös gyász és emlékezés, illetve a múlttal való őszinte szembenézés mellett mennyire fontos elítélni bármilyen szélsőséges ideológiát, legyen az fasiszta vagy kommunista. Meglepetésként Auschwitz című költeményét is felolvasta, melyet még 1975-ben írt. Ezután a Nagyváradi Zsidó Hitközség részéről Freundlich Ádám, majd a Tikva (Remény) Alapítvány elnöke, Teszler Emília beszéltek arról: miért kell főként a fiatalokkal megismertetni, hogy mi történt több mint hét évtizeddel ezelőtt. A rendezvényen közreműködött Kathy-Horváth Lajos roma hegedűművész, a kiállítást június 3-ig lehet megtekinteni.

Ciucur Losonczi Antonius