Romantikus kompozíciók az est műsorán

A műsor első felében csendült fel

Brahms a-moll, hegedűre, gordonkára

és zenekarra írt kettős versenye

(op. 102.; 1887). A szerző maga jó

tréfának nevezte művét,

amellyel tulajdonképpen a jó viszonyt

akarta helyreállítani egykori

bartájával, Joachim Józseffel.

Ugyanakkor a mű előadásának

feltétele, hogy két tehetséges,

vérmérsékletben és

stílusban azonos művész

szólaltassa meg. Takashi Shimizu

hegedűművészt

kíváló szólistaként

tartják számon, és sikert is

aratott több ország metropoliszában.

Anton Niculescu 2007-től a Nagyváradi

Filharmónia szólistája. Hangszere

egy 1709-es Guarnerius. Kissé vontatott

előadásban közvetítették

a jól ismert mű izzó

feszültségű főgondolatát,

briliáns kadenciáját és

poétikus témáját. A

második tétel bensőséges

hangulatú dallamát már jobban

sikerült felszínre hozniuk. A

harmadik,virtuozitást igénylő

tétel friss, eleven témáját

sikerült közel hozniuk a

hallgatósághoz.

Végzetszerűség

A műsor második felében Csajkovszkij

IV. f-moll szimfóniája (op. 36, 1877)

csendült fel Florentin Mihăiescu

felfogásában. A

szimfóniának programja van, amely

magába foglalja fő gondolatait: sors-

és végzetszerűségét,

boldogságigényét,

vágyálmait, édes

melankóliáját valamint a

befejezés orosz népdalt idéző

optimizmusát, amelybe belejátszik az

első tétel baljóslatú

sorstémája is. Florentin Mihăiescut

úgy ismerik, mint a karmesteri hivatás

jeles képviselőjét. Itt is

felfigyelhettünk arra, hogyan viszonyul a

műhoz, partitúra nélkül

vezényelte a műsor két

kompozícióját. Sikerült

megteremtenie a kellő atmoszférát,

amelyhez hozzájárult a fagott, az oboa

és a fuvola szép, kidolgozott

szólama is. Nagy erővel hozta

felszínre a kóda népi

ünnepélyt idéző,

örömteli hangulatát, erejét.

Különösen a szimfónia

előadása aratott nagy sikert.

Tuduka Oszkár