Orgona- és névadó ünnepség volt Olasziban

A Körös-parti református templomban befejezte az orgona főjavítását Molnár József orgonaépítő mester. Ez alkalomból vasárnap délelőtt hálaadó istentiszteletet tartottak, melyen megemlékeztek Béczy Ernő néhai karnagyról, kántorról, akinek nevét felvette az énekkar.

Az ünneplőket Veres-Kovács Attila tiszteletes köszöntötte, majd egy keresztelés után Jenei Zoltán, a Debrecen-Széchenyi-kerti református gyülekezet lelkipásztora hirdette Isten megtartó igéjét a Krónika II. könyve 5. fejezete 2-től 14-ig terjedő versei alapján. Akárcsak a nagyvárad-olaszi templomban, a felolvasott igeszakaszban is egy hálaadó alkalomról volt szó, melynek hangsúlyos részét képezte az Úr nevét magasztaló ének- és zenei szolgálat. Körülbelül 3 ezer évvel ezelőtt zajlott ugyanis a jeruzsálemi templom felszentelése, ezért Salamon hálaadásra gyűjtötte egybe Isten népének közösségét, a világi és egyházi elöljárókat.

Szószéki beszédében a vendéglelkész a korabeli történésekből három üzenetértékű következtetést vont le, melyek tanulságul kell szolgáljanak a most élő reformátusok számára. Az első, hogy a hálaadás valójában az Isten ajándékai és végtelen szeretete iránti megbecsülés jele. A második, hogy amiként a zsidók ünnepségének központi cselekménye az Isten törvényeinek kőtábláit tartalmazószövetségi láda jól látható helyre való kihelyezése volt, mint egy olyan megszentelt tárgyé, ami végigkísérte a vándorlásukat a pusztában, és mintegy megjelenítette az életükben mindvégig jelenlevő kegyelmes Istent, úgy a reformátusoknak is egyik különleges ismertetőjele, hagyománya, hogy hiszik és vallják: az istentiszteletük nem csupán Isten igéjének az elhelyezése a templomban, hanem az Úr asztalára kitett Szentírásnak a szívük szentélyében is helyet kell szorítaniuk. A harmadik mondanivaló pedig az egyházi ének- és zenei szolgálat fontossága, melyet alázatosan, engedelmesen és összehangoltan kell végezni.

Orgona épült

Az orgona születésének és felújításának rövid történetét Veres-Kovács Attila elevenítette fel, illetve bővebben olvasni lehet erről az ünnepségre kiadott összeállításban. 1954-ben határozta el a presbitérium, hogy új orgonát épít az 1803-ban készült régi helyébe, és a hozzá való pénz előteremtésére rendkívüli gyűjtés beindításáról döntöttek. Az orgona tervezésével Szabó Gy. Lászlót bízták meg, az orgonaszekrény terveit pedig Szabó Károly érdemes asztalosmester készítette, aki több mint 50 évig volt az egyházközség közmegbecsülésnek örvendő presbitere. Merész terveket készítettek egy új karzat számára is, mely vasbetonból épült volna, Fenessy László el is készítette a terveket. A beruházásjelentős anyagi terhet rótt az egyházközségre, ám nagy segítséget jelentett dr. Szőke Ferenc váradi orvos hagyatéka, aki 1955-ben igen jelentős értékű ingatlant hagyott az egyházra, mely épület értékesítése után az özvegy 50 ezer lejt ajándékozott. Ezzel a segítséggel felépülhetett az 1664 sípos, a kor és a tájegység legnagyobbjának számító orgona, valamint az orgonakarzat feljáróval, melynek kivitelezői Halász János és Halász Gyula kőműves-mesterek voltak. Az orgonát teljes felújították 1992-ben a hívek, a Stuttgart-Giebel-i német gyülekezet és Baksa Mihály adományából, azóta azonban eltelt 25 esztendő, így ismét megérett a restaurálásra. Ennek ötlete Kis Huba-Ernő volt kántor részéről merült fel tavaly, a presbitérium pedig felkarolta a kezdeményezést, így idén Szeghalmy Bálint örökségéből és a hívek adományából ismét fel lett újítva a hangszer. A javítást az építő unokája, Molnár József végezte.

Névadás

A sors különös játéka, hogy Béczy Ernő kántor, tanár, zeneszerző- akinek a nevétmost felvette a gyülekezet kórusa- az orgonaavató ünnepély előtt egy hónappal, vagyis 1955. november 16-án váratlanul elhunyt, életének 60. évében. Az ő életéről és munkásságáról Jakó Sándor jelenlegi mb. kántor beszélt. Mint elhangzott, 1940-ben pályázta meg a várad-olaszi református egyházközség megüresedett kántori állását, melyet versenyvizsgával elnyert, és még abban az évben családjával Nagyváradra költözött. Élete utolsó szakaszának nagy eseményét a Körös-parti templomban létesítendő új orgona jelentette. Már az ötvenes évek elején felvetődött az öreg, kis méretű orgona kicserélésének gondolata, ami csak fokozatosan, széleskörű társadalmi összefogással, bel- és külföldi egyházak támogatásával valósulhatott meg. Néhány év alatt azonban- Kovács Sándor lelkész nagyszerű szervezőmunkája eredményeként- minden készen állott arra, hogy a nagyszabású kivitelezés elkezdődjön. Az orgona tervezésének munkájából Béczy Ernő is alaposan kivette a részét, s miután annak építése elkezdődött, nap mint nap a karzaton töltötte az idejét, minden gondolatát a készülő orgona foglalta le, sőt a nagyszámú változat kapcsolójának jelölését az ő kalligrafikus írása nyomán vésték fel. Még megpróbálhatta a két manuálon való játék lehetőségeit, megszólaltatva a sokféle hangszínt, de a nagy mű befejezését már nem élhette meg.

Mivel a hagyomány szerint a névadás mellé zászlóavatás is társul, erre is sor került. Az énekkar zászlaját, melyet a heraldikai szempontok figyelembe vételével Jakobovits Márta presbiter, Ferenczy Noémi -díjas keramikusművész és Jakó Sándor tervezett, az élet törékenységét és az Isten gondviselését hirdeti („Uram, segélj! Törékenyek vagyunk...”), illetve ugyanakkor a műkedvelő kóruséneklés nem tökéletes, de Istent szolgáló elkötelezettségét. A zászló mintája a református egyház úri hímzéses terítő-gyűjteményéből merített inda-minta, mely emlékeztet városunk szecessziós épületeinek mintázatára is. A zászlót a lelkészi munkában segítő Nacsádiné Csuka Melinda kórházlelkész szentelte fel.

Ünnepi műsor

Az ünnepségen közreműködtek: a Jakó Sándor mb. kántor által vezényelt várad-olaszi Béczy Ernő Énekkar, a Nyíri Ákosné Éva által vezényelt Debrecen-Széchényi-kerti református gyülekezet Hallelúja-kórusa, Meleg Vilmos színművész, presbiter, valamint néhai Szabó Gy. László családtagjai (dr. Molnár Tünde, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia orgonaművésze, a Művészeti Egyetem docense, Szerelem Csilla, a Debreceni Kodály Kórus énekművésze és Molnár Dániel, a Debreceni Muzsikáló Egészség Alapítványi Művészeti Iskola igazgatója, orgonaművész). A rendezvény szeretetvendégséggel ért véget.

Ciucur Losonczi Antonius