Növények állják útját a sztrádának

Újabb akadály gördült az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei szakaszának építése elé: kiderült, hogy egy természetvédelmi övezetet létesítettek, ami keresztezi a nyomvonal mintegy száz méteres szakaszát.

Már 2004 óta ismert az észak-erdélyi autópálya, azon belül annak Bihar megyei nyomvonala, ennek ellenére néhány növényfajta védelme érdekében Natura 2000 természetvédelmi övezetet létesítettek Almásfegyvernek (Fegernic) településen, ami mintegy száz méteres szakaszon keresztezi az autópálya Bihar megyei nyomvonalát. Ez pedig tovább hátráltatja az autópálya építését, mondta tegnap nagyváradi sajtótájékoztatóján Cseke Attila RMDSZ-es szenátor. A politikus hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem ellenzi a környezetvédelmi területek létrehozását, már csak azért sem, mert Románia az uniós csatlakozási szerződésben vállalta bizonyos számú természetvédelmi területek létesítését, de amely vállalásnak mindmáig nem tett eleget. Az jó, hogy elfogadták a természetvédelmi területek létesítését könnyítő eljárásokat szabályozó sürgősségi kormányrendeletet, de ezeket a területeket úgy és oda kell létesíteni, hogy azok ne hátráltassák a nagy infrastrukturális projektek megvalósítását, fejtette ki Cseke Attila, aki értetlenségének adott hangot amiatt, hogy teljesen váratlanul egy természetvédelmi területet létesítettek a már kisajátított autósztráda-nyomvonalon. Megjegyezte, hogy a legutóbbi spanyol kivitelező sem szólt erről egy szót sem az illetékes hatóságoknak.

Nagyobb felelősséggel

Cseke Attila elmondta, hogy februárban az észak-erdélyi autópályára vonatkozó kérdéseket intézett Răzvan Cuc szállításügyi miniszterhez, aki azt válaszolta neki, hogy az Országos Autópálya és Országútkezelő Vállalat (CNADNR) 2016. november 16-án értesítette a spanyol kivitelezőt a szerződés azonnali felbontásáról. Zárójelben Cseke megjegyezte, hogy ez a cég gúnyt űz Romániából, hiszen mindmáig nem adta át a kivitelezési dokumentációt a hatóságoknak. A miniszter válaszában leszögezi továbbá, hogy aktualizálni kell a környezetvédelmi engedélyt a Marosugra-Bors szakaszra, mert van egy Natura 2000 természetvédelmi övezet a nyomvonalon, ezért az országos környezetvédelmi ügynökséggel közösen „konstruktív megoldást” kell találni erre a problémára. A miniszter becslése szerint április-június időszakban lehet új közbeszerzési eljárást kiírni a Bihar megyei szakasz megépítésére. Cseke szerint valószínűleg egy viaduktot kell majd építeni az ominózus szakaszon, ami azt jelenti, hogy módosítani kell a kivitelezési projektet, de ez még mindig egyszerűbb megoldás, mint ha magát a nyomvonalat módosítanák. Kérdésünkre válaszolva Cseke Attila azt mondta: nem hiszi, hogy a sztrádaépítés szándékos hátráltatásáról lenne szó ebben az ügyben, mindazonáltal nagyobb felelősséggel kellene kezelni az autópálya építést.

Kettőt egyben

A továbbiakban Cseke Attila a Belügyminisztérium által előterjesztett törvénytervezetéről szólt, melynek értelmében olyan új, elektronikus személyi kártyákat adnának ki, amelyek egészségügyi kártyaként is funkcionálnának. Mivel azonban személyiségi jogi problémák merültek fel (a Belügyminisztérium közvetlen hozzáférést nyerne minden román állampolgár egészségügyi adatához), ezért az új személyazonosító kártyákon nem szerepelnének a polgár egészségügyi állapotára vonatkozó adatok – vércsoport, krónikus betegségekre vonatkozó információk, stb. – de még az sem, hogy az illető személynek van-e egészségbiztosítása, vagy nincs. Cseke kifejtette, hogy ez a megoldás nagyban csökkentené a kártya egészségügyi részének a hatékonyságát, hiszen például balesetek esetében életmentő lehet, ha azonnal meg lehet tudni valakinek az egészségi állapotára vonatkozó adatokat. Cseke Attila jelezte, hogy már 2013 óta létezik egy ilyen törvény, mely a két dokumentum egységesítéséről szól, csakhogy nem ültették gyakorlatba, erre a mostani kormány előállt egy ugyanilyen törvénytervezettel. Az elképzelések szerint amikor lejár a biztosított egészségügyi kártyája, akkor nem kap újat, illetve amikor a polgár megkapja az új, elektromos személyi igazolványát, attól kezdve az egészségügyi kártyája érvényét vesztené.

Jobbítani a rendszert

Cseke Attila elmondta, hogy az egészségügyi kártyát mindössze két éve vezették be, ezt a rendszert kellene jobbítani, hiszen két év túl rövid idő ahhoz, hogy indokolt lenne magának a rendszernek a teljes lecserélése. Ráadásul az egészségügyi kártya meglehetősen akadozva működik mindmostanáig, éppen ezért semmilyen garancia nincs arra, hogy egy ennél is komplexebb informatikai rendszer jobban fog működni. Továbbá fennáll a veszélye annak, hogy interferenciák keletkeznek a Belügyminisztérium és az Egészségügy-minisztérium adatainak a kezelése tekintetében, ezért az RMDSZ további felvilágosításokat vár arról, hogyan fog működni a személyazonosítási és az egészségügyi adatok kezelése oly módon, hogy az emberek személyiségi jogai ne sérüljenek, de azért egészségügyi szempontból is hatékony legyen az új rendszer.

Pap István