Kincskeresők a Szent László Családi Napon 

Kincskeresők volt a témája annak a Szent László Családi Napnak, amelyet a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, a Szent László Teológiai Líceum és a Szigligeti Színház közösen szervezett meg negyedik alkalommal, szombat délutána Püspöki Palota kertjében.Jó ötlet volt a szervezők részéről, hogy az előző évektől eltérő helyszínt választottak, és a Székesegyház közelébe költöztették át a rendezvényt, ugyanis a nyári melegben nagy szükség volt a fák lombjainak árnyékára. A fő céljuk az volt- és véleményünk szerint sikerült is-, hogy a jubileumi évben Szent László király közösséget, országot, egyházat építő erényeit még közelebb vigyék a családokhoz, különösképpen a gyermekekhez, akiket a mottóként választott szentírási rész alapján: „A jó ember szívének jó kincséből jót hoz elő!” (Lk 6, 45) a lelki kincsek keresésére és felfedezésére próbálták rávezetni. Színes és vidám programkínálat várta tehát az érdeklődőket, az unalom szó ismeretlen volt ezen a pompás nyári délutánon. Volt tánc, ének, bábelőadás, műhelyek, arcfestés, akadálypróbák és egyéb meglepetések, hogy csak néhányat említsünk a számos szórakozási lehetőség közül, a legügyesebbek pedigjutalomdíjban részesültek. A vidám pillanatok mellett nyilvánvalóvá vált, hogy milyen erényei voltak Szent Lászlónak, a gyerekeknek pedig olyan kincseket sikerült megtalálniuk, melyek nem kézzel foghatóak, hanem ennél értékesebbek, hiszen itt vannak bennünk, a lelkünk mélyén, olyan tulajdonságok, fogalmak, mint a hit, a türelem, a pontosság, az ügyesség, a hűség, a bölcsesség, az erő és a bátorság, vagyismindaz, amivel a szent király is rendelkezett.

Böcskei László megyés püspök arra hívta fel a figyelmet: az elmúlt hónapokban, a Szent László-évhez köthető rendezvényeik alkalmából sokszor szóba került a múlt, a jelen és a jövő. A múlt azért, mert egy olyan népnek vagyunk a fiai, lányai, amelynek gyökerei vannak, és nagyon fontos, hogy ezeket a gyökereket ismerjük, és felelevenítsük, saját magunkban, egyéni és közösségi életünkben. A jelen azért, mert a mostani pillanat mindig egy nagy kihívás és felelősség, a jövő pedig akár a hittel is összekapcsolható, hiszen nem a semmiben vagy a véletlenben járunk, hanem hisszük azt, hogy van egy jövőnk, melyet magunknak kell alakítanunk, kimunkálnunk. „Nagyon köszönöm azoknak, akik ezt a hármat- a múltat, a jelent és a jövőt- egy ilyen családias hangulatban felvállalták, hogy összefonják, összeillesztik, hogy keresve a kincseket, megtaláljuk azokat a kézenfekvő lehetőségeket is, melyekből előteremthetjük azt, amire szüksége van a mai világnak, a mai társadalomnak, mégpedig az összefogást az értéket és jövőt teremtő munkában. Azt kívánom: mindannyian megtapasztaljuk, hogy jó nekünk együtt lennünk, hogy nagyon sok olyan érték áll rendelkezésünkre, melyekről jó elbeszélni, amiket jó elmélyíteni magunkban. Különösen annak örvendek, hogy ezt a gyermekekkel, a fiatalokkal tehetjük, akikre építenünk, és akik a jövőt élvezni fogják”- fogalmazott az egyházmegye főpásztora.

Előadások

A jelenlevőket köszöntötte Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója, valamint Konrád Katalin, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatónője is. Mielőtt elkezdődtek volna az ügyességet és kreativitást egyaránt igénylő foglalkozások, három előadás(részletet) lehetett megtekinteni. A Szigligeti Színház Lilliput Társulata Az égig érő fa című műsorral ajándékozza meg a résztvevőket. Íme egy kis ízelítő: volt egyszer egy királykisasszony. Hol nem volt? De olyan csodaszép kertje, szerető édesapja, és égig érő hatalmas fája a világ közepén, csak neki volt. Az a gyönyörű fa összekötötte a napot a holddal, a csillagos égboltot a földdel. A királykisasszonyhoz jöttek a kérők, mindenféle csuda hercegek, kövérek, soványak, együgyűek és egyfülűek, de neki egy sem kellett.

A továbbiakban a Szigligeti Színház Táncegyüttese legújabb produkcióját, a VANmeSE című zenés, táncos, verses előadást mutatta be, amely elsősorban gyerekeknek szól, de nagy sikert aratott a felnőtt közönség körében is. A gyermek és ifjúsági korosztály számára készült darab a gyermekversek újdonságával közelíti meg a nézőket – az elsősorban kiskorú közönséget. A kortárs erdélyi és magyarországi költők gyermekverseiből, valamint népszokásokból építkezik, rítusok és ritmusok játéka egyben. A sort a Szent László Líceum programja zárta, három diák a király életéről szóló alkotásból adott elő egy részletet.

Mindeközben meg lehetett tekinteni a Szent László személyéhez kapcsolódó rajzkiállítást, melyet idén is a Festum Varadinum keretében szervezett meg Tankó Zita tanítónő. A kincskeresők a lovagkirály udvarában elnevezésű, az iskola pedagógusai által kiötlött játék nyolc állomásból állt, mely helyszínek mindegyikénél egy-egy elem került pajzsra, a végén pedig a gyerekek jutalomban részesültek, vagyis lovaggá lettek avatva, és Szent László-pénzt kaptak. Olyan kincseket lehetett gyűjteni, mint kitartó türelem, pontosság, ügyesség vagy hűség.

Ciucur Losonczi Antonius