Hegedűest az evangélikus templomban

A jeles előadó aki többször is fellépett nagy sikerrel Nagyvárad templomaiban ezúttal is megajándékozott alkatából fakadó muzikalitásával. Műsorában elhangzott több barokk mű, természetesen romantikus alkotások sem hiányozhattak rendezvényén. Hangulatos bevezetőként szólalt meg Jean Philipphe Rameau (1683-1764) Aria Triumfala (Győzelmi ária) valamint két Tamburin (páros ütemű provencei tánc). Már itt is felfigyelhettünk a hegedűművész szándékára aki felszínre tudta hozni a kifejező melodikát és a mű kifejezte gazdag harmóniákat. Giovanni Battista Pergolesi (1710-1736) olasz zeneszerző, a híres Sabat Mater alkotójának Sicilianoja (régi olasz, lassú pásztortáncot fejez ki) is elhangzott. Ezt az érzelmes stílust éppúgy tudta érvényesíteni a szólista, mint Pietro Castrucci (1679-1752) Menüettjét. A nagy olasz hegedűművész, aki Londonban Handel allatt működött Corelli növendékeként mestere stílusában alkotott. A régi francia udvari táncot, a Menüettet is élvezettel hallgattuk meg. Handel német barokk stílusában fogant Sicilianoja csendült fel, melyet 1740 előtt írhatott a szerző. Pugnani-Kreisler Intro, Allegro gálás stílusú klasszikus zenét képviselő kompozicióját Fritz Kreisler (1875-1962) osztrák hegedűművész klasszikus átiratában szólalt meg.

Tiszta intonáció

Giuseppe Tartini olasz hegedűművész és zeneszerző Andanteját Lucia Malita a hangzás szépségének felszínre hozásával, tiszta intonációval játszotta. Georg Philipp Telemann (1681-1767) két Fantáziáját közvetítette a szólista. A német ellenpontot a francia stíluselemekkel elegyítő mű lengyel ritmikájának gáláns stílusát is szintén megragadóan avatta élménnyé a jeles hegedűművész. Ez után Henri Wieniawski (1835-1880) Kuyawiakját (népszerű lengyel tánc) hallgattuk meg. Itt is sikerült felszínre hoznia a mű szláv koloritu hangzásfantáziáját. Chopin hegedűre átírt Mazurkáját, szivárványos hangulatváltásait, érzékeny lélekrezdüléseit is megnyerően fogalmazta meg a szólista. Johannes Brahms négykezesre írt 16 keringője (op. 35) közül az A-dúrt mutatta be hegedűre átírva. Felcsendült még Camille Saint-Saens közismert Hattyú című darabja, az Állatok farsangjából valamint Cristophe Willibald Gluck (1714-1787) Melódiája. A szerző a német opera egyik megújítója.

Romantikus alkotás

Végezetül Ciprian Porumbescu (1853-1883) román zeneszerző hegedűre és zongorára írt balladája (1880 op. 29) a sajátos román műzenei hatást mutató romantikus alkotása. Schubert híres Ave Mariája zárta a műsort. Várady Henrietta zongorakísérete noha szintetizátorral helyettesítette a hangszert kiválóan alkalmazkodott a szólista szándékához. Nem csak a pontosságot figyelhettük meg játékában hanem a zenével való együttérzést is. A templomot megtöltő hallgatóságot nagy tetszéssel fogadta a két előadó művészi teljesítményét. 

Tuduka Oszkár