Évadnyitó hangverseny a filharmóniában

Szeptember 17-én nagy érdeklődés mellett tartották meg a 2015–2016-os évad első hangversenyét a Nagyváradi Állami Filharmóniában. Édouard Lalo francia és Gustav Holst angol zeneszerző művei csendültek fel az Enescu-Bartók koncertteremben.

Már a filharmóniához érkezve érzékelhető volt, hogy nagyon sokan szeretnék meghallgatni az évadkezdő hangversenyt, hiszen a kezdési időpont előtt még sorok kígyóztak a pénztárnál; kezdéskor csak itt-ott lehetett látni egy-egy üres széket a teremben. Tódor Albert, a filharmónia főigazgatója köszöntötte a megjelenteket, megköszönve, hogy ilyen sokan jöttek el az évadnyitóra, majd arra biztatott mindenkit, hogy minden csütörtökön legyenek jelen a hangversenyen.

A rendszeres koncertlátogatók már tudják, hogy az intézmény egyik állandó karmestere, Romeo Rîmbu igyekszik mindig valami újdonsággal, valamilyen egyedi zenemű tolmácsolásával meglepni a hallgatóságot.

Így volt ez csütörtök este is, amikor Édouard Lalo (1823–1892) nálunk ritkábban hallható, Spanyol szimfónia néven ismert versenyműve csendült fel. A Németországból érkezett kitűnő hegedűművész, Nicolas Koeckert – a bécsi Zeneművészeti Egyetem tanára – ízelítőt adott abból, hogy miként is kell tolmácsolni egy olyan versenyművet, amely próbára teszi az előadóművészt. A gratuláción kívül köszönet illeti azért is, hogy úgy adta elő a hegedűversenyt, ahogyan azt Lalo megírta: mind az öt tételét eljátszotta, amit csak kevés művész vállal.

A Spanyol szimfónia elhangzása után zúgott a taps a koncertteremben. A szólista egyébként régi ismerősünk. Nicolas Koeckert kiváló hegedűs; most a zene fővárosából, Bécsből érkezett hozzánk, Romeo Rîmbu karmester meghívásának eleget téve.

Hiánypótló mű

A váradi filharmónia vezetői, amint az új zenei évad augusztusi beharangozóján is nyilatkozták, szeretnék bővíteni a repertoárt. Ennek köszönhetően már az évadnyitón hiánypótló mű hangzott el: Gustav Holst (1874–1934) A bolygók c. szimfonikus szvitje (op.32, H 125). Nem tudni, szándékos, vagy a véletlen műve, hisz pontosan 100 évvel ezelőtt megírt művet hallhattunk. A zene történetében a bolygókkal kapcsolatban ezen kívül két mű ismeretes: Haydn 1711-ből származó Esz-dúr, Merkúr szimfóniája és Mozart Jupiter szimfóniája, de egyiknek az alcíme sem a szerzőtől származik. Holst művének 7 tételében az egyes bolygók jellegzetes képeit különféle stíluseszközökkel ábrázolja. A hangulat változó: harcias, misztikus, érzéki, szeszélyes. Előadása komoly feladat elé állítja a zenekart, főként a nagyszámú fúvós-ütős hangszer és a szerényebb létszámú vonós együttes közti egyensúly megtalálásában. Rîmbu karmester komoly munkát végzett. Legmaradandóbbnak talán a szvit utolsó tétele bizonyult, az éteri hangzást kiváltó effektusok megtalálásában, a női kar hathatós közreműködésével.

Zárszóként elmondhatjuk, hogy nagyon sikeres évadnyitóval kedveskedtek a filharmonikusok a szépszámú közönségnek, és reméljük, hogy a siker az évad folyamán csak fokozódik.

Dérer Ferenc