Bolsevikok és nacionalisták

Péntek este az Ady Endre Líceum dísztermében folytatódott a megyei RMDSZ alapította Szacsvay Akadémia történelmi modulja. Bemutattak egy könyvet, majd Romsics Ignác tartott előadást.

Felvezetésképpen bemutatták a Holnap Kulturális Egyesület gondozásában megjelent A számon tartott ország. Kényszerek és lehetőségek a magyar történelemben című kiadványt, mely egy sorozat ötödik kötete, és azt a 17 interjút tartalmazza, melyet Szilágyi Aladár közíró készített a Szacsvay Akadémia történelmi modulja tavalyi évadjának meghívottjaival.

Szabó Ödön történész, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke azon meggyőződésének adott hangot: talán egy egyedülálló kezdeményezésről van szó, hiszen Magyarországon is kevés olyan műhely működik, mely több éven keresztül megjelentet interjúkat a történelemtudomány művelőinek elitjéhez tartozó szakemberekkel. Hozzátette: az évek folyamán ugyan változott a kiadó, de a projektet tulajdonképpen mindvégig ugyanaz a két embert vitte tovább, Szilágyi Aladár és Szűcs László. Természetesen az idei előadókkal is készülnek beszélgetések, és már zajlik az egyeztetés Markó Bélával, a Kós Károly Akadémia Alapítvány vezetőjével, hogy a modul jövőre is folytatódjék. Ezzel kapcsolatban aztán Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, a sorozat tudományos tanácsadója később bejelentette: abban gondolkodnak, hogy a téma a hétköznapok legyenek, vagyis az, hogy az évszázadok folyamán miként öltözködtek az emberek, mi volt a divat, mit ettek, sportoltak, hogyan közlekedtek, szórakoztak, szocializálódtak stb. Visszatérve azonban a most megjelent könyvhöz: a pénteki rendezvényen Szűcs László kérdéseire válaszolva Szilágyi Aladár beszélt még arról, hogyan tett eleget az interjúk készítése közben azon céljának, hogy ezek egyszerre legyenek ismeretterjesztő jellegűek és mítoszrombolóak, és ugyanakkor ne ismétlődjenek a korábban napvilágot látott kötetekben már felvetett dolgok.

A Székely Hadosztály

A továbbiakban Romsics Ignác akadémikus tartott előadást A Székely Hadosztály és a Tanácsköztársaság harcai címmel. Abból indult ki, hogy röviden összefoglalta a több fronton zajlott első világháború végét, kezdve azzal, hogy 1918. augusztus 8-án az Antant csapatai áttörték a visszavonuló német csapatok arcvonalát a Somme és Oise között. A baloldali ellenzék, illetve a Károlyi Mihály vezette Magyar Nemzeti Tanács programjával kapcsolatban kifejtette: véleménye szerint ez a belső demokratikus átalakulás víziója volt, hiszen olyan elemeket tartalmazott, mint a háború azonnali befejezése, a német szövetség felmondása, Magyarország teljes függetlensége, demokratikus választások és szabadságjogok, szociális reformok, földreform. Hangsúlyozta: Károlyi Mihály békülékeny, pacifista politikát folytatott, kerülte hosszú ideig a konfliktust, és hitt abban, hogy méltányos lesz a békeszerződés. Amúgy pedig a tárgyalt időszakra jellemző, hogy hadügyminiszter létére Linder Béla olyan kijelentést tett, miszerint nem akar több katonát látni, és olyan ambiciózus terve volt, mint a világbéke megteremtése...

Végigmenve az események kronológiai sorrendjén, a történész professzor többek közt eloszlatta a padovai fegyverszünettel kapcsolatos tévhiteket, kitért a nemzetiségi problémákra, a korszak olyan sajátos dilemmáira, hogy akkor most fogjanak össze a bolsevikok és a nacionalisták, vagy inkább össze kell fogni a kommunisták ellen, akár úgy is, hogy a románokkal való összeállás sem kizárt? Végül Romsics Ignác a Székely Hadosztály létrejöttét és működését is ismertette, pró és kontra megközelítésben.

Ciucur Losonczi Antonius