Összeesküvés-elméletek helyett projekteket!

A bukaresti kormányfő tanácsadója Brüsszelt és Sorost támadja, Corina Crețu román uniós biztos az EU forrásokból finanszírozható projekteket kéri számon Románián. Corina Crețu a nagyváradi Centenáriumi híd avatásán újságírói kérdésre válaszolva reagált a vádakra.

Viorica Dăncilă miniszterelnök tanácsadója, Darius Vâlcov vasárnap este az Antena 3 hírtelevízió műsorában azt állította: sok nyugati ország ellenérdekelt a romániai autópálya-hálózat bővítésében, mert nem akarják, hogy keletről Románián keresztül érkezzen áru Európába. Szerinte valójában a keleti és nyugati uniós tagállamok közötti érdekellentét miatt akar Jean-Claude Juncker, az EB elnöke „kétsebességes” Európát. Úgy vélekedett, Brüsszel diszkriminálja Romániát, kettős mércét alkalmaz, de ideje, hogy Románia is hallassa hangját, mint Olaszország, Lengyelország, Magyarország, vagy Csehország. Az említett tévéműsorban Vâlcov Corina Crețu regionális politikáért felelős uniós biztost azzal vádolta, hogy hazudik, amiért elhallgatja azt a tényt, hogy az Unió támogatja az állami és a magánszféra közös projektjeit, melyekben ez utóbbi rész lehet uniós forrás is.

Összeesküvés-elmélet

Corina Crețu a nagyváradi Centenáriumi híd avatásán újságírói kérdésre válaszolva reagált Vâlcov vádjaira. Kijelentette: fel fogja kérni Viorica Dăncilă kormányfőt, hogy szerdai brüsszeli látogatása alkalmával – amikor bemutatja a biztosoknak a román uniós elnökség programját – tisztázza, hogy Vâlcov vádaskodása Bukarest hivatalos álláspontjának tekinthető-e. Crețu megjegyezte: nem először fordul elő, hogy a PSD, illetve a bukaresti kormány tisztségviselői az Európai Bizottságot támadják, és a bukaresti kormány mindeddig nem határolódott el a miniszterelnöki tanácsadó szavaitól. Corina Crețu szerint egyszerűen csak összeesküvés-elmélet az az állítás, hogy egyes államok akarnák azt, hogy Romániában ne legyenek autópályák. „Elég szomorú vagyok, amikor effajta összeesküvés-elméletekkel találkozok. Vannak országok a környékünkön, ahol voltak minőségi projektek, és ezeket a projekteket megvalósították. Én azt javaslom a kormánynak, hogy előbb nyújtson be projekteket, és csak aztán vádolja az Európai Bizottságot, mert sokkal hasznosabb lenne a román társadalom számára az, ha a kormány ezekre a projektekre koncentrálná az energiáit” – fogalmazott. Crețu kifejtette, hogy a magánszférával közösen megvalósított állami projektek hosszú, húsz-harminc éves futamidejű partnerségek, ezért az ilyen projektek gyakorlatba ültetéséhez ajánlatos a nemzetközi pénzügyi intézmények segítségét kérni, mint amilyen az Európai Befektetési Bank, vagy a Világbank, majd leszögezte: „az Európai Bizottság semmilyen értesítést nem kapott arról, hogy a román állam a magánszférával közös projektet akarna megvalósítani, én is a tévéből értesültem a Marosvásárhely-Jászvásár autópálya projektjéről” (melyet az állam a magánszektor bevonásával akarna megépíteni – szerk. megj.).

Jobban kell dolgozni

Crețu hozzátette, hogy Románia egyelőre nem tudja maximálisan kihasználni az EU-nyújtotta lehetőségeket, ami azért is baj, mert nem tudni, meddig fog létezni a kohéziós politika. „Én is küzdöttem azért, hogy a következő, 2021–2027-es ciklusban is az egy főre eső Bruttó Nemzeti Össztermék (GDP) legyen a befizetési kritérium, ami azt jelenti, hogy Romániának nyolcmilliárd euró pluszpénz fog járni a strukturális és beruházási alapokból. De ha nincsenek minőségi projektek, nem is tudjuk megvalósítani azokat” – fogalmazott. Jelezte, hogy az év elején úgy tűnt, hogy megfelelő projektek hiányában Románia több 800 millió eurótól esik el az uniós forrásokból, de ebből az összegből sikerült megmenteni az országnak mintegy 270 millió eurót azáltal, hogy átcsoportosították a mentőautó-beszerzésekre és a kis- és közepes vállalatok finanszírozására nyújtható pénzalapokat, és bár még maradt egy hónap a projektek benyújtására, de így is valószínű, hogy Románia legalább hatszázmillió eurót nem fog tudni lehívni.

Nemzeti katasztrófa

Az uniós biztost arról is kérdezték, hogy a mostani kormány kivezeti-e Romániát az Európai Unióból. Erre válaszolva Corina Crețu kijelentette: az egy nemzeti katasztrófa lenne! „Az Európai Uniót érő támadások nem tesznek jót nekünk. Azt hiszem, a kilépés nemzeti katasztrófa lenne, amiért mindannyian felelősek lennénk az elkövetkező generációkkal szemben. A mi országunk 45 milliárd eurót kapott a csatlakozása óta, miközben a mi hozzájárulásunk kevesebb mint 15 milliárd euró volt. És nemcsak a pénzről van szó. Ez (az Európai Unió – szerk. megj.) esélyt jelent arra, hogy az európai család részévé váljunk, ez egy esély a fiatalok számára, hogy az Erasmus programon keresztül más országokban tanuljanak, esély arra, hogy más államokban jobban éljenek. Minden kormány felelőssége az, hogy felvirágoztassa a gazdaságot és vonzóbbá tegye az országot, hogy az emberek hazajöjjenek, de a forradalom idején emberek haltak meg a szólásszabadságért, a mozgás szabadságáért és azért a jogért, hogy megválaszthassák, hol szeretnének élni és dolgozni. Ezek olyan szabadságjogok, amelyekkel nem rendelkeztünk 1989 előtt, és amelyeket minden áron meg kell védenünk!”

Pap István