Könyvbemutatók a bihari reformáció múltjáról

Keresztesi József gyülekezetalapító, templomépítő lelkész Naplóját és aProtestantizmus és közélet a 19. századi Bihar vármegyében. Szilágyi Lajos életútjacímű könyveket mutatták be.

A XXVII. Festum Varadinum szombati napján két könyv bemutatójára várták az érdeklődőket a Partiumi Keresztény Egyetem Bartók-termébe. Egyrészt Keresztesi József várad-olaszi gyülekezetalapító, templomépítő lelkipásztorának (1748. december 29. – 1812. május 15.) kétkötetes Naplójáról beszéltek, amelyet Tavaszi Hajnal, a Megyei Könyvtár ny. aligazgatónője gondozott és rendezett sajtó alá, és a Várad kiadó égisze alatt jelent meg. A másik kötet, amiről szó esett, a Holnap Kulturális Egyesület kiadványa: Protestantizmus és közélet a 19. századi Bihar vármegyében. Szilágyi Lajos életútja, melynek szerzője dr. Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának docense.

A megjelenteket a szervezők nevében Szűcs László köszöntötte, aki arra hívta fel a figyelmet: két érdekes személyiség élete és tevékenysége a téma, akik egy olyan korszakban éltek, mely a kevés forrásanyag miatt nem annyira tárgyalt Várad történetében, éspedig a 18. század második fele és a 19. század első fele. Mindkét kiadás komoly kutatómunka eredménye, és szerinte jelképes, hogy egyszerre mutatják be ezeket.

Önazonosságról, a Krisztust követő múltra támaszkodó, a jelent és a jövőt hittel, erkölccsel és emberséggel alakító identitásról prédikált ezt követő áhítatában Csűry István királyhágómelléki református püspök, Pál apostolnak a Rómabeliekhez intézett szavaiból kiindulva (Róma, 4:13).

Dr. Fazekas Csaba azt mondta: történelemtanárként elsősorban a 19. század magyar történelme, az állam és az egyház viszonya, az egyházpolitika alakulása érdekli őt.Amikor az 1830-40-es éveket tanulmányozta, felfigyelt az akkoriban heves vitákat kiváltó vegyes házasságok kérdésére. A Debreceni Református Kollégium kézirattárában véletlenül bukkant rá az ezzel is foglalkozó Szilágyi Lajos munkásságára, aki rengeteget írt. Egy olyan történelmi figura, aki méltatlanul lett elfeledve, holott a maga környezetében, a helyi viszonyok közt legalább akkorát alkotott, mint akik az első vonalban harcoltak a szabadságért. Hihetetlenül izgalmas a személyisége, a munkássága. Eleinte nem érdekelte őt a politika, a karrierje hasonló volt a többi vármegyei hivatalnokéhoz. Az 1830-as években kezdett el aktívan politizálni. Eleinte jó viszonyt ápolt például Beöthy Ödönnel, levelezett Széchenyivel. Kezdetekben elhatárolódott a reformellenzéktől, majd jó dolog tartotta a polgári átalakulást, de félt a forradalom eszkalálódásától. Szózat című röpiratában jó diagnózist állított fel a saját koráról.

Művelt személyiség

Tavaszi Hajnal bibliográfus arról számolt be, hogy a közművelődés szempontjából próbálta megközelíteni Keresztesi József alakját, akiben az olvasó embert kereste. Könyvtára volt, sokat írt, gróf Teleki Sámuel volt a mentora. Egyfajta kapocs lehetett a reformátusok és a katolikusok közt. Bátor volt és művelt, korának talán legjobb lelkésze,széles látókörű egyéniség.

Dr. Pálfi József rektor, Keresztesi József-kutató kifejtette: Keresztesi 1782-ben érkezett Váradra, saját bevallása szerint a vallásos öntudat szempontjából „homályos elméjű református atyafiak” meghívására, és 1787-ben, az ottani gyülekezet meghívására távozott Szalacsra, amiben az is közrejátszott, hogy Váradon elvették a kedvét. Nagy diplomata volt, rendkívüli tudásának köszönhetően a kiélezett helyzetekben is helyt állt. Prédikációi világosak, ma is érthetőek. Irodalomtörténésznek, nyelvésznek, poétának isbevált, ő írt először magyarul numizmatikai szakmunkát.

Ciucur Losonczi Antonius