Mi magunk tesszük tönkre parkjainkat

Nem vigyázunk eléggé zöldövezeteinkre, parkjainkra, nyilatkozta szerkesztőségünknek Staharóczky Noémi, egy nagyváradi kertészeti vállalkozás képviselője. Mint elhangzott, nemcsak a szemetelés jelent problémát, hanem a rongálások is igen jellemzőek.Nagyon sok a szemét, sok a rongálás Nagyvárad parkjaiban, mondja Staharóczky Noémi, több nagyváradi park karbantartásával megbízott cég képviselője. A közterületek, így a parkok, zöldövezetek fenntartója is a polgármesteri hivatal, amely különböző cégeket bíz meg ezeknek a területeknek a karbantartásával és tisztításával. Ezeket a költségeket a hivatal fizeti, lényegében a váradi polgárok pénzéből, már csak ezért is érdemes volna jobban ügyelnünk zöldövezeteinkre, hangsúlyozza Staharóczky Noémi, aki lapunknak elmondta, hogy a zöldövezeteket hétköznapokon egyszer seprik fel. Ezt a munkát a kora reggeli órákban szokás elvégezni, amikor még nagyon kevesen járnak a parkokban. Legkésőbb kilenc órára tiszta a park, de az elvégzett munkának már egy óra múlva nincs látszatja, mert már a délelőtti órákban elkezdődik a szemétdobigálás, és így azok, akik délután látogatják a parkokat, már csak egy szeméttelepet találnak ott zöldövezet helyett.

Felelőtlenség

Staharóczky Noémi azt tapasztalja, hogy sok a felelőtlenül, meggondolatlanul viselkedő ember, akik eldobják a szemetet, szétköpködik a szotyolahéjat, a padok rései közé gyömöszölik a használt zsebkendőt, a rágógumit, ráadásul olyan erősen, hogy szinte ki se lehet szedni azokat onnan, és ezek a vizet tartó hulladékok hozzájárulnak a padok elkorhadásához. A hajléktalanok is sok piszkot hagynak a parkokban, jegyzi meg Staharóczky Noémi, hozzátéve, hogy a szemetelés mellett problémát jelentenek a rongálások: vannak, akik a virágokat lopkodják, vannak, akik a lámpákat rugdossák, vannak, akik a padokat teszik tönkre, például úgy, hogy egész darabokat faragnak ki a padlécekből. Véleménye szerint nagyon kevesen vannak azok, akik kutyájuk után felszedik a piszkot. „Nem hiszem, hogy ezek az emberek otthon is így viselkednek! Nem hiszem, hogy a saját kertjükben ugyanúgy a pad köré köpdösnék a szotyolát, ugyanígy eldobnák a szemetet, vagy a párnahuzatjukba gyömöszölnék a használt zsebkendőt. Miért nem lehet ezeket az otthon tanult nevelési formákat alkalmazni a külterületeken is?” – kérdezi keserűen a szakember, akinek az a benyomása, hogy sokan akarva teszik tönkre a váradi parkokat.

Nem rendeltetésszerű

Rongálásnak lehet tekinteni a zöldövezetek nem rendeltetésszerű használatát is. Erre említette példaként a vállalkozó a fotózkodó embereket, különösen a ballagó diákokat, akik azért, hogy látványosabb képek szülessenek, a virágok köré védőrétegként elhelyezett fakérgeket dobják a magasba, amelyek egy-egy ilyen fotózkodás után szanaszét hevernek a sétányokon. Sajnos a szülők, de az óvónők és tanítónők sem járnak elöl jó példával. „Sokszor tapasztalom azt, hogy a tanügy képviselői, akik kiviszik a gyerekeket a parkba, nem felügyelnek a rendre. Hiszen ki van írva az, hogy a fűre lépni szabad, de ahelyett, hogy a gyerekek a fűben játszanának, a virágokat szedegetik és dobigálják a járdára vagy a sétányra. És mindez a tanító néni vagy az óvó néni szeme előtt történik. A szülő pedig annak örül, ha a gyermeke mindenféle szemetet hajít be a dísztóba vagy a szökőkútba. Az lehet, hogy nagyon szépen mutat a közösségi oldalon a fotó arról, hogy a gyerek kavicsokat dob a tóba, de mivel ezeket csak egyszer takarítják egy héten, ez azt jelenti, hogy az a szökőkút vagy az a dísztó napokig tele van kaviccsal, botokkal, papírokkal, levelekkel”.

Mi a jó megoldás?

Arra a kérdésünkre, hogy mi lenne a megoldás arra, hogy az emberek jobban vigyázzanak a zöldövezetekre, Staharóczky Noémi azt mondta, hogy jó ötlet a térfigyelő kamerák felszerelése a közterületekre, és azoknak a megbírságolása, akiket szemetelésen, rongáláson kapnak. De legelsősorban mi magunk kellene „saját magunkba nézzünk, és el kellene gondolkoznunk, amikor már éppen lendülne a kezünk, hogy eldobjuk a papírt, vagy akármilyen szemetet, hogy tényleg lusták vagyunk ahhoz, hogy menjünk öt métert, és a szemetet a kukába dobjuk? Addig harmadik világbeli ország leszünk, amíg nem civilizálódunk belülről” – fogalmazott végül Staharóczky Noémi.

Pap István