Közvita Nagyvárad költségvetés-tervezetéről

Nagyon kevesen mentek el kedden déluán a nagyváradi városháza nagytermébe, ahol a város jövő évi költségvetés-tervezetéről tartottak közvitát. A felszíni parkolóhelyekért óránként az idei 1,50 lej helyett két lejt kellene majd fizetni jövőre, és változnak a parkolási bérletek díjszabásai is.

A lényegében érdektelenségbe fulladó közvitán Eduard Florea, a nagyváradi önkormányzat gazdasági igazgatóságának a vezetője ismertette a jövő évi költségvetés-tervezet legfontosabb adatait. Többek között elhangzott, hogy a város 66.7 millió euró bevétellel számol a jövő évben, a bevételek legnagyobb része, 52 százaléka, vagyis 34.409.908 lej a jövedelemadóból származik majd, a bevételek 41 százaléka, mintegy 27.544.000 lej különböző adókból folyik majd be a város kasszájába, a fennmaradó 7 százalék pedig, vagyis mintegy 4.834.000 lej nem adóbevételekből (bírságok, okmánybélyegek, építkezési engedélyek stb.) érkezik majd a büdzsébe. Florea bejelentette, hogy az elképzelések szerint érvényben marad a kedvezményrendszer, vagyis abban az esetben, ha az év első harmadában kifizetik minden adójukat, akkor a magánszemélyek tíz, a jogi személyek pedig öt százalékos adókevezményben részesülnek. Az ingatlanadó a lakhatásra használt ingatlanok esetében nem változik, tehát a magánszemélyek jövőre is 0,1, a jogi személyek pedig 0,3 százalék adót fizetnek majd jövőre lakóingatlanuk után, csakúgy mint a most véget érő évben. A nem lakhatásra használt ingatlanok esetében a magánszemélyek az idei évhez hasonlóan jövőre is 0,6 százalékot kell majd fizessenek, jogi személyek esetében viszont ez az adó 1 százalékról 0,95 százalékra csökken a tervek szerint. A mezőgazdasági ingatlanok adója jövőre is 0,4 százalék marad. Jelentős változásnak számít az az elképzelés, hogy a nem megfelelően karban tartott épületek tulajdonosai, függetlenül atttól, hogy jogi, vagy magánszemélyekről van szó, az idei 100 százalék helyett 400 százalékos többletadót kell majd fizessenek az ingatlan után. Érvényben marad az a kitétel is, miszerint a több ingatlannal rendelkező tulajdonosok a második tulajdontól számítva minden ingatlanuk után ötven százalákos többletadót kell majd fizessenek, illetve az a szabály is, miszerint a nem felértékelt ingatlanok esetében jogi személyek 7,5, magánszemélyek pedig két százalékos adót kell majd fizessenek

Telekadó

A telekadók tekintetében nem történnek jelentős változások, csupán felfelé kerekítik az összegeket. Így pélául egy jogi személy, mely a város A övezetében rendelkezik telekkel, az idei hektáronkénti 8.989 lej helyett 9000 lejt kell majd fizessen. A gépjárműadó, a különböző dokumentumok, engdélyek kiadásáért fizetendő összegek, a különböző tevékenységek díjszabásai, a rendezvények után fizetendő illeték, és a működési engedélyek értéke sem fognak változni jövőre. A parkolási díjak tekintetében változtatásokat tervez a városvezetés: a felszíni parkolóhelyekért óránként az idei 1,50 lej helyett két lejt kellene majd fizetni jövőre, és változnak a parkolási bérletek díjszabásai is: a fehérrel felfestett parkolóhelyek három havi bérlése az idei 170 lejről kétszáz lejre, fél évi bérlése 325 lejről 380 lejre, egy évi bérlése pdig 650 lejről 700 lejre emelkedne, amennyiben ebben a formában fogadják majd el a költségvetés-tervezetet. A lakóövezeti parkolók bérleti díja is változik: három hónapra 55 lej helyett 60 lejt, fél évre 95 lej helyett 110 lejt, egy évre 180 lej helyett 200 lejt kellene majd fizetni. A lakóhelyi parkolók díjszabása nem változik: egy évre száz lejes összeget szabott meg a tervezet. A parkolóházak bérleti díjszabása is módosul, általában növekszik, viszont a környéken lakók olcsóbban bérelhetnek helyet az emeletes parkolóházba. A tervezet családi belépőjegyet hoz létre az állatkertbe és az Őssi strandtra: egy felnőtt és egy, maximum 14 éves gyermek 15 lejért léphetnek majd be az említett létesítményekbe.

Hozzászólások

A tervezet ismertetése után először Huszár István, a váradi helyi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője szólalt fel, azt javasolva, hogy az év első harmadában befizetett adók után járó kedvezmény a jogi személyek esetében is legyen tíz százakék, a nem lakhatásra használt ingatlanok ingatlanadója magánszemélyek esetében legyen 0,5 százalék, azzal a célkitűzéssel, hogy 2020-ig ez az adótipus érje el a minimális, 0,2 százalékos szintet. Huszár szerint elfogadhatatlan az, hogy a nem megfelelően karbantartott ingatlanok adóját 400 százalékra akarja növelni a város, ennek az adótípusnak maximum 200 százalékosnak kellene lennie, illetve el kellene törölni az ötven százalékos többletadót a több ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében. Javasolta továbbá, hogy a tervezetből töröljék az ötven lejes fotózási illetéket a nagyváradi várban, illetve a Szent László téren történő fényképezkedések esetében, végezetül pedig javasolta azt, hogy a parkolási bérletek díjszabásait ne emelje a város.

Zsebhez mérten

Liviu Sabau Popa, a helyi tanács Szociáldemokrata párti (PSD) frakciójának a tagja hozzászólásában kifejtette, hogy a helyi adók megállapításakor figyelembe kellene venni a városban élők átlagjövedelmét, mert akkor nem történne meg az, hogy Nagyváradon magasabb az ingatlanadó értéke, mint Temesváron és Kolozsváron, ahol nagyobbak az átlagfizetések. Azt javasolta, hogy az említett két városhoz hasonlóan Váradon is legyen 0,2 százalék a nem lakhatásra használt ingatlanok adója magánszemélyek esetében. A rendezvényilletékeket is a jelenlegi ötről két százalékra kellene csökkenteni, ezzel is hozzá lehetne járulni ahhoz, hogy Nagyváradon több és rangosabb eseményeket bonyolítsanak le a különböző rendezvényszervezők.

Ingatlanok

Két, a közvitán megjelent polgár is szóba hozta a 400 százalékos adóemelést a nem megfelelően karban tartott ingatlanok esetében. Egyikük azt kifogásolta, hogy az ingatlanban, amelyben lakik, már szerződést is kötött lakótársulás az önkormányzattal az épület felújításáról, és így már nem rajtuk múlik az, hogy mikor újítják fel az épületet, ilyen értelemben nem helyes, ha mégis 400 százalékos többletadóval sújtják őket. Hozzátette: azokat a lakástulajdonosokat kellene csak büntetni, akik nem hajlandók belemenni a felújításba. A másik hozzászóló megjegyezte, hogy a lakótársulásuk már megszerezte az építkezési engedélyt, tehát a felújítási munkálatok hamarosan elkezdődnek, ezért nem kellene büntetni őket. Sorin Iacob, a gazdasági igazgatóság aligazgatója ez utóbbi hozzászólásra reagálva megjegyezte, hogy amennyiben megvan az építkezési engedély, akkor jövőre biztosan nem alkalmazzák esetükben a 400 százalékos többletadót. Eduard közölte: azokat az ingatlanokat, amelyek már benne vannak a felújítási programban, nem érinti a többletadó.

Pap István