Egy Kata történet a többi közül

Szeptember 16-án, péntek délután mutatta be a Nagyvárad Táncegyüttes a Kata történet című előadását a Szigligeti Stúdióban.

„Kata történet, táncjáték Sekszpír Vilmos A makrancos hölgy című komédiája nyomán”, így vezeti fel az előadáshoz készült szórólap a Nagyvárad Táncegyüttes most induló évadának első produkcióját, jelezve azt, hogy a híres vígjátékot nem pusztán komikus, de talán parodisztikus formába kívánták önteni az alkotók. A László Csaba rendezte és koreografálta előadás azonban úgy dolgozta fel az ismert sekszpíri történetet, hogy számomra legalábbis annak sötétebb tónusai tolódtak előtérbe a könnyed, laza, tisztán vígjátéki hangulat mellett, vagy helyett. Már eleve meglehetősen sötétnek tűnt a játéktér, ami lehet, hogy nem rendezői utasítás volt, hanem a Szigligeti Stúdió világítási adottságainak tudható be, mindenesetre egy derűs, víg kedélyű hatáshoz több fényre, nagyobb világosságra van szükség. Az előadás alaphangulata kifejezetten komor: a történések legelején a Petruchiót alakító Brugós Sándor Csaba a félhomályban egy próbababa darabjait állítja össze, majd az elkészült női alakot egy függöny mögé bújtatja, az elveszített társ okozta fájdalom, az egykori asszony tudat alá taszításának gesztusaként, illetve jelképeként.

Kontrasztok

Ezt követően jelenik meg a színen a vidám társaság, hogy a makrancos Katát és húgát, Blankát kiházasítsák. Az előadásban a viszonyok, a jellemek bemutatásával meglehetősen sokat elbíbelődnek a művészek, emiatt egy idő után mintha utazósebességre váltana az előadás, és a történet csak akkor pörög fel ismét, amikor nyélbe ütik Petruchio és Kata házasságát, és már a lagzin megkezdődik Kata betörésének folyamata. A darab utolsó harmadára még inkább lendületet kap a darab, több látványos, érdekes koreografikus megoldást láthatunk, például Petruchió, alias Péter az ördögök segítségét veszi igénybe Kata megszelidítéséhez, ami szintén komoran delejes hangulatot ébreszthetett a nézőben, noha lehet, hogy nem ez volt a cél. A Kata történetben van valami a gótikus regények hangulatából és elemeiből, nem csak az ördögök táncjelenetére gondolok, hanem arra is, hogy a darab vége felé Kata mintegy legyőzi a férjét fogságban tartó korábbi asszony képét, egyfajta szelleműzés ez, amelyben a jelen felülkerekedik a múlt nyomasztó, vagy fájdalmas emlékén.

Heppiend

Kata történeténél lényegesen vidámabb a húgáé, Blankáé, akit végre meg lehet házasítani azok után, hogy nővére férjet kapott. Blanka kiházasítása amolyan heppiend, benne a sekszpíri komédia híres fogadási jelenetével, amit humorosan, derűt keltően dolgoz fel László Csaba, hiszen az engdelmesnek hitt menyecskék féktelen diszkózásba kezdenek, és a teljesen megszelidült Katának kell ráncba szednie őket. A táncosok teljesítménye ebben a produkcióban is dícséretre méltó volt, precízen lejtették sokszor látványos, energikus táncaikat, és színjátszó képességüket is latba kellett vessék az előadás kifejező erejének fokozásához, és a zenekar is jól húzta a talpalávalót. Sekszpír Vilmos művének figyelemre méltó feldolgozása lett a Kata története, akkor is, ha ez az előadás nem tűnt olyan ötletgazdagnak, mint amilyen inventív produkciókkal a Nagyvárad Táncegyüttes korábban megörvendeztette a nézőket.

Pap István