Olyan zsidók ők, akik hisznek Krisztusban

Nagyvárad- Tudatosan az egykori gettó területén, az Auschwitzba vezető sínek mellett újítottak fel egy központjukként működő ingatlant, hogy ezáltal is hirdessék Krisztusnak a győzelmét a halál felett. Nagy Dáviddal, a Messiási Zsidó Hitközség rabbijával beszélgettünk.

- Milyen hitűek Önök? Olyan izraeliták, akik hisznek Krisztusban?

- A hitünk a messiási judaizmus, ami azt jelenti, hogy alapvetően zsidó vallásúak vagyunk, de hiszünk a Názáretiben. Ugyanakkor a nevétől kezdve egészen minden más kifejezésig a héber verziót használjuk. Abból indulunk ki, hogy Izraelben született zsidó volt, és emiatt nem úgy nevezzük, hogy Jézus Krisztus, hanem Yeshua Hámashiach. A hagyományos bibliai, vagy ahogy a keresztények mondják, az ószövetségi ünnepeket megtartjuk. Igyekszünk azt ünnepelni, ami benne van a Szentírásban, illetve ami ott meg van hagyva, hogy ünnepelni kell. Ilyen értelemben a karácsonyt nem ünnepeljük, mert nincs leírva, hogy meg kell ünnepeljük, a húsvétot viszont megtartjuk, olyan értelemben, hogy a héber Pészahot üljük, melyet újszövetségi környezetben magyarázunk és értelmezünk. Hangsúlyozom azonban: a keresztény vallás és a köztünk levő különbség nem ok arra, hogy bárkit elutasítsunk vagy ne fogadjunk el, bárkire ferdén nézzünk. Tiszteletben tartjuk mindenkinek a hitét.

- De a köztudatban általában úgy él, hogy a zsidók nem ismerik el Krisztusról azt, hogy ő a Megváltó...

- A zsidóság egészen napjainkig mondjuk úgy maximum prófétaként ismeri el a Názáretit, de nem mint Messiást, illetve Isten fiát. Ez abban gyökeredzik, hogy az első apostolok és tanítványok zsidók voltak. A 2-3. századtól kezdve azonban a nem zsidó eredetű hívek egyre többen lettek az úgynevezett egyházban. Olyan zsidók azonban mindig léteztek, akik hittek a Názáretiben, csakhogy az évszázadok folyamán ők valamilyen keresztény felekezethez kellett tartozzanak, ha ezen hitüket gyakorolni akarták. Körülbelül az 1600-as évektől kezdett el újra kifejlődni a messiási judaizmus mozgalom, többnyire Európában. Eleinte ez amolyan földalatti mozgalomként működött, az 1800-as években azonban már megalakult az első messiási zsidó hitközség. 1884 körül egy Yosef Rabinowitsch nevű zsidó Kisinyovban megalapította az Újszövetség Izraelitái elnevezésű, 2000 óta az első hivatalosan bejegyzett messiási zsidó hitközséget. Ekkortól kezdett el egyre inkább terjedni a messiási judaizmus. A 20. században az 1960-as években Amerikában nyert nagyobb teret, ahol különféle megmozdulások voltak. A résztvevők először héber eredetű keresztényeknek nevezték magukat, később pedig a múltunkat kutatva jutottak el odáig, hogy messiási zsidó mozgalomról beszéljenek.

Magyar nyelvterületen

- Magyar nyelvterületen mikortól beszélhetünk messiási zsidó mozgalomról?

- Külön kell választanunk két dolgot. Mindig voltak, illetve vannak zsidók, akik mint magánszemély hittek, vagy hisznek a Messiásban, de szervezett módon történő hitközség alapításról nem nagyon tudunk magyar nyelvterületen a 19. században, illetve a 20. század elején. Annyit tudunk, hogy a Budapesten élt Lichtenstein Izsák rabbi az egyik olyan kulcsfontosságú zsidó személyiség, aki hitt a Messiásban, és aki nem lépett be valamelyik keresztény felekezetbe, hanem megmaradt zsidó rabbinak, és az ortodox zsinagóga keretén belül hirdette az ő hitét.

- Váradon mikor jelentek meg?

- Hivatalosan 1999-ben jegyezték be a Messiási Zsidó Hitközséget Nagyváradon, de már léteztünk pár évvel ezt megelőzően is. Idén januárban volt az első alkalom, hogy meghívtak bennünket az ökumenikus imahétre, de amúgy sok magyar református templomba is kaptunk már meghívót nem csupán Románia-szerte, hanem Magyarországon is. Váradon is szolgáltunk már református templomban.

- Hol van a központjuk?

- Váradon van a központunk, országos szinten pedig egy föderációhoz tartozunk, a Romániai Messiási Zsidó Hitközségek Szövetségéhez. Kolozsváron és Bukarestben vagyunk még jelen, valamint a Moldáv köztársaságban, Kisinyovban. Tervezzük viszont, hogy más városokban is megtelepszünk, ahol lesz rá igény, vagy lesznek olyan zsidó származású hívek, akik ezt választják.

- Hány tagjuk van?

- Számokról nem szívesen beszélek...

- Szintén szombatonként tartják az istentiszteleti alkalmaikat?

- Szombat délutánonként tartunk istentiszteleti alkalmakat, a zsinagógánk itt működik a központunkban. Rendes zsidó istentisztelet zajlik, zsidó liturgiával, melybe bele van foglalva a Názáretibe vetett hit, héber imákkal és héber újszövetségi idézetekkel.

Antiszemitizmus

- Milyen a viszonyuk a Nagyváradi Zsidó Hitközséggel?

- Azt mondhatom, hogy akár világszinten kiemelkedő jó viszonyt ápolunk a Nagyváradi Zsidó Hitközséggel. Annak ellenére, hogy hitbeli kérdésekben nagyon eltér a nézetünk, mind együttműködés, mint látogatás szempontjából, bármiben jól kooperálunk. Talán csupán Brazíliában még ilyen jó a viszony. Azokból, a világban máshol működő ortodox zsidó hitközségből ugyanis, melyek vallásosabbak, mint a romániaiak, a messiási zsidókat kizárják, megszakítják velük a kapcsolatot, s szinte meg van tiltva bármilyen közös kommunikáció. Hangsúlyozom, hogy ezzel ellentétben Romániában más a helyzet, sőt Váradon kitűnően jó kapcsolatban vagyunk.

- Érik-e Önöket antiszemita támadások?

- Szoktak lenni antiszemita támadások, de nem hitközségi szinten. Például vannak iskolás fiataljaink, aki az iskolában tapasztalják ezt meg, az osztálytársaik részéről. Úgymond viccből olyan megjegyzéseknek vannak kitéve, hogy na persze, már megint csak a zsidó tud valamit... De ezek csak enyhébb esetek, sokkal durvább atrocitásokat is említhetnék.

- Mit lehet tenni ezek ellen?

- Szerintem a leghatékonyabb eszköz a felvilágosítás, amit az ortodox hitközség is csinál. Az embereknek el kell magyarázni azt: nem egy világméretű összeesküvés részesei, egy titkos társaság tagjai vagy olyanok vagyunk, akik titokban gonosz dolgokat művelnek, hanem a zsidóság évszázadokon keresztüli bezártsága az üldözésekből fakad. Ha felvilágosítjuk erről az embereket, és jó kapcsolatot ápolunk más egyházakkal, akkor egyszer el kell jönnie annak az időnek is, amikor senki sem fogja azt gondolni rólunk, hogy rosszak vagyunk.

Ciucur Losonczi Antonius