Az erdélyi Hollywood megteremtője

2014-ben a bukaresti Tracus Arte kiadó gondozásában jelent meg Zakariás Erzsébet „Janovics, az erdélyi Hollywood megteremtője” című könyve. Nyomdailag is rendkívül szép kiadású könyvben a szerző bemutatja Janovics Jenő személyiségét, mint színészt, rendezőt, színházépítőt, az erdélyi némafilmgyártás megteremtőjét.

Eddig Janovics Jenőről nem készült egy méltóképpen részletes monográfia. Csak magyarul jelentek meg értékes összeállítások, melyekben bemutatták a színház és filmvilágában betöltött jelentős tevékenységét.

Zakariás Erzsébet könyvében hitelesen mutatja be azt a kiemelkedő személyiséget, aki Janovics Jenő volt Erdélyben, de az akkori európai filmi világban is. A három nyelven (románul- magyarul-angolul) megjelent könyvét „csak ismeretterjesztőnek, népszerűsítő bemutatásnak ” tartja a szerző.

A könyvet Krisztina Julianna Czégényi és Adreea Iacob fordította román nyelvre. Angolra pedig Eugen Wohl, Adriana Stan és Kovács Mária fordították. Az a tény, hogy ez a könyv románul, magyarul és angolul is megjelent, azt jelenti, hogy nagyobb számú olvasóközönség ismerheti meg Janovics Jenő munkásságát.

Zakariás Erzsébet könyve megírásához lelkiismeretes kutatómunkát végzett. Könyvtári és levéltári kutatások alapján, állította össze a könyvet. Érdeme, hogy Janovics személyiségét behelyezte a nemzetközi film világába. A 148 oldalas könyv 8 fejezetben mutatja be az életművet. Külön fejezetben mutatja be Janovics által, 1913- 1920 között, Kolozsvár és környékén készült filmek névjegyzékét. Dicséret azért is, mert gazdag képanyagot használ fel. A könyvben közölt 139 kép jól érzékelteti az olvasóval a korabeli színház repertoárját, valamint a filmek címlapjai- plakátok bemutatják az erdélyi némafilmgyártás akkori helyzetét. Könyvészeti anyag és a Képek lelőhelye-című fejezetekben a Janovics-ra vonatkozó dokumentáció olvasható.

Ki volt Janovics Jenő?

1872-ben született Ungváron nagyon szerény, de népes családban. Ő volt az ötödik gyermek, aki adottságainak követeztében minden körülmények között megtalálta azt a kompromisszumos lehetőséget, hogy elképzeléseit megvalósítsa. Élete, 1896-tól az 1945. november 16-án bekövetkezett haláláig, csaknem folyamatosan és szervesen egybefonódott a Kolozsvári Nemzeti Színház történetével.

„Színészi, rendezői és írói tevékenysége mellett csaknem 30 éven át volt a színház igazgatója. Színházépítő igazgatónak is nevezhetnénk, hiszen két színházépületet építtetett: 1906-ban a Hunyadi téri színházat, majd 1910-ben a Sétatéri színház épületét”.

Építő- teremtő-létrehozó tehetségét különböző területeken is sikeresen érvényesítette: ő volt a magyar némafilmgyártás erdélyi úttörője. 1913-ban forgatta az első némafilmet. 1913-1920 közötti időszakban hatvanhat film forgatása fűződött a nevéhez. Néhány év leforgása alatt három filmgyárat és 26 mozit hozott létre. „Szcenáriumíró, rendező és filmszínész is volt, mint ahogyan a színházigazgatás és az igen eredményes színházszervezés mellett nagyon modern szemléletű rendező, színész, kritikus, színháztörténész és színházelméleti szakember. Életútjának különösen drámai fordulata kötődik 1919-hez, amikor a főhatalomváltást követően el kellett hagynia társulatával a Hunyadi téri színházépületet, majd két év leforgása alatt a Sétatéri Színház tulajdonjogát is elvesztette. 1933-tól megszűnt a Kolozsvári Színház igazgatójának lenni”.

Janovics személyiségének jellemzője a nyitottság, a gyors alkalmazkodó képesség. Megtanult románul. Próbál hidat építeni a két nép kultúrája között.

Janovics hitt a nemes eszmékben. Vagyonát nem menekítette külföldre, hanem a magyar nyelvű színjátszás javára, támogatására használta fel. Zsidó származása miatt fokozatos kizárásban és mellőzésben volt része, majd 1944-ben bujdosásra kényszerült. 1945-ben tért vissza Kolozsvárra és a Színház élére is, de meggyengült szervezete nem bírta a megpróbáltatásokat: az évad első bemutatójának napján meghalt. A könyvben olvasható Janovics utolsó kézirata, melyet halála megakadályozott, hogy befejezzen, és az évadnyitóján felolvasson.

De szelleme alapgondolkodása napjainkig is érezteti hatását. Jelezvén azt, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Színház jelenlegi vezetősége ismeri, értékesnek tartja a nagy előd munkásságát, és ennek is köszönhető az a figyelem, mellyel Janovics Jenő nevét övezi. Múltunk értékeinek ismeretével vértez fel.

Zakariás Erzsébet az utókor ifjúságának, a színházat, filmet kedvelő egyéneknek, a kutatóknak szánta a tartalmában rendkívül értékes könyvét.

Csomafáy Ferenc