A vasárnap estét is elvisszük magunkkal

Kitettek magukért a II. Szent László Napok szervezői, hiszen az esemény mindhárom „nagyszínpados” napjára a magyar könnyűzenei élet élvonalából csalogattak el fellépőket. A vasárnapi zárónapon a Hot Jazz Band és a Budapest Bár lépett fel a váradi Rhédey-kertben.

A koncertek stílusfelépítése is jól átgondolt volt, hiszen míg az első, pénteki napon a blues rocké volt a főszerep, addig a másodikon az alternatív rock, a harmadikon pedig a klasszikus magyar film- és táncdalok jezzes keveréke volt terítéken két kiemelkedően jó együttes, a Hot Jazz Band és a Budapest Bár jóvoltából.

Kifogástalan teljesítmény

A Hot Jazz Bandre 2006-os nagyváradi koncertjükön figyeltem fel, és bár sem a 20-as, 30-as és 40-es évek amerikai szving, dixie- és jazz zenéjére, sem pedig a régi magyar tánc- és filmslágerekre nem szoktam rákeresni a youtube-on, azt be kell vallanom, hogy ennek a zenekarnak fantasztikus zeneisége annyira lenyűgözött a váradi koncerten, hogy az ő előadásukban tán még manelét is meghallgatnék. Így hát nagy örömmel láttam viszont a stílusosan a dixie zenekarhoz illő ruhákba öltöző együttest, mely ezúttal is olyan, mindenki által ismert dalokat szólaltatott meg, mint a Hamvadó cigarettavég, az Oda vagyok magáért, a Nem nősülök soha, a Holnap ki tudja látsz-e még, vagy a Tudom, hogy van neki című slágert, ez utóbbi számban Bényei Tamás frontember megénekeltette a közönséget is. Az együttes minden tagja kifogástalan teljesítményt nyújtott, de a zenekar húzóembere Bényei Tamás énekes, trombitás, bendzsójátékos volt, aki amellett, hogy ámulatba ejtő virtuozitással kezelte hangszereit, éneklésével hitelesen elevenítette meg a megszólaltatott dalok korhangulatát, még humorával is elbájolta a közönséget. Ez utóbbi illusztrálására álljon itt egy rövid bon mot, amit akkor mondott, amikor egy dal előadásához készülve hangolta az egyébként rendkívül érzékeny, könnyen elhangolódó bendzsóját: „A bendzsójátékos fél életén keresztül hangolja hangszerét, a másik felében pedig hamisan játszik”. A nagy sikerű koncert végén a közönség természetesen visszahívta az együttest, amelyik a Mézga család rajzfilm főcímdalát és a Louis Armstrong által világsikerre vitt, Joe Murányi által komponált Wonderful worldot adta elő, csodálatosan.

Ugyanaz másképp

A Hot Jazz Bandéhez nagyon közeli zenei világból merít a Budapest Bár szupergrup is, hiszen ők is filmslágereket, kuplékat, táncdalokat és egyéb közismert dalokat dolgoznak fel, csakhogy míg előbbiek úgymond korhű stílusban adják elő a dalokat, addig a Budapest Bár a kávéházi cigánymuzsikát ötvözi a film- és táncdalok hangulatával, és mindemellett a számokat a magyar könnyűzenei élet emblematikus figurái éneklik, ami által természetesen újabb egyéni színt kapnak a megszólaltatott kompozíciók. A változatos műsorban egymásnak adták a mikrofont az énekesek. A teljesség igénye nélkül: Németh Juci (Nemjuci együttes) többek között a Hacacáré és az Ördögtánc című dalokat adta elő, Szűcs Krisztián (HS7) a Tisztes őszes halánték, a Tiroli boci, Behumi Juci (Jazz+az) a Például te, te, te, és a Dél-Amerika című slágereket énekelte, Frenk (Frenk, Hiperkarma) a Szalonspicc című sláger előadója volt, majd Németh Jucival a Wild Roses című Nick Cave dalt is elénekelte. Keleti András (Colorstar) a Stux és a ráadásban megszólaltatott Szilvafácska című dallal jeleskedett, Kollár Klemencz László (Kistehén) az Akácos út, A vén cigány, és az Erdős Virág versére komponált Ezt is elviszem magammal című dalt énekelte, ami a személyes kedvencem volt ezen a koncerten. A több mint két órás, változatos koncerten a Farkas Róbert hegedűs, gitáros vezette együttes nagyszerű hangulatot teremtett, és nem csak az énekesek, de a zenekar tagjai is megcsillogtatták tudásukat egy-egy rövidebb virtuóz szóló keretében. Az együttes a ráadásban Liszt Ferenc II. Magyar Rapszódiájának témáit vezette elő. A műsort a már említett Szilvafácska zárta, és ezzel ért véget a II. Szent László Napok hivatalos programja.

Pap István