Nőirodalomról, nem csak nőknek

A nőirodalom és a nőszínház volt a témája csütörtök délután a nagyváradi színház páholyelőcsarnokában megrendezett pódiumbeszélgetésnek.

A Holnap után fesztivál keretében népes közönség előtt megtartott pódiumbeszélgetés résztvevői voltak Ari-Nagy Barbara dramaturg, Kiss Judit Ágnes, József Attila-díjas költő és Lázár Kati, Kossuth-díjas színésznő. A beszélgetést vezette Boka László irodalomtörténész, az Országos Széchenyi Könyvtár tudományos igazgatója. A számos irodalmi részlettel teletűzdelt beszélgetés elején (a szemelvényeket többnyire Lázár Kati adta elő) a nőíró és az írónő közötti különbségre kerestek választ a meghívottak. Kiss Judit Ágnes ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a nőíró hozzáállása, stílusa agresszív, míg az írónő a férfiak által megszabott témákat írja újra sajátosan nőies, vagy nőiesnek vélt szóhasználattal. Boka László felidézte a feminista mozgalmak történetét, mely, mint mondta, Magyarországon A Holnap és a Nyugat indulásának időszakában kezd kialakulni, majd a Nőnyugat című előadásról kérdezte Ari-Nagy Barbarát, aki az előadás dramaturgja volt. Megtudtuk, hogy az előadás a Nyugatos írók feleségeinek és a kor írónőinek sorsát, életművét elevenítette fel. A Mácsai Pál rendezte, fél évszázadot felölelő darabot még mindig játssza a Thália színház.

A beszélgetés során elhangzott, hogy a huszadik század elején az írók többnyire még lesújtó véleménnyel voltak a nőirodalomról, sőt, a feministákat, a nőírókat még a nők is megvetették, noha akkoriban már megjelentek a feminizmus jeles képviselői, mint például Erdős Renée. Arra a kérdésre, hogy mennyire változott meg a nők helyzete az idők folyamán, Ari-Nagy Barbara kifejtette, hogy most már elfogadott az, hogy a nők is dolgoznak, de csak akkor, ha ugyanúgy ellátják az otthoni feladatokat, mint régen, vagyis a nőkkel szembeni elvárások valójában nem változtak meg.

Általában az irodalomról szólva Kiss Judit Ágnes kifejtette, hogy a szövegek alapján nem lehet megkülönböztetni külön férfi és külön női esztétikát. A beszélgetés utolsó részében arról beszélgettek a meghívottak: mi lehet az oka annak, hogy az utóbbi időszakban egyre több nő kerül be az irodalmi kánonba, például az utóbbi huszonöt évben több nő kapta meg a Nobel díjat, mint az azt megelőző több mint nyolcvan évben összesen, fejtegette Boka László. Ennek kapcsán elhangzott egy nyugtalanító kérdés: „Azért kerülnek a nők az irodalomba, mert ma már az irodalom nem érdekel senkit?” Kiss Judit Ágnes ehhez is kapcsolódva kifejtette: amíg a férfiakat nem érdekli a speciális női létmód, addig nem lesz változás abban a vonatkozásban, hogy a nőket és a férfiakat egyforma mérce alapján ítéljék meg. A pozitív irányú változások ellenére „még mindig messze vagyunk az egyenlő elbánástól” - vonta le a végkövetkeztetést a költőnő.

Pap István