Kossuth a magyarok Mózese

A nagyvárad-olaszi református templomban tegnap délelőtt tíz órától kezdődő istentiszteleten emlékeztek a százhúsz évvel ezelőtt elhunyt Kossuth Lajosra.

Az istentiszteleten igét hirdetett Tőkés László, EP-képviselő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület egykori püspöke, aki János evangéliumából vett idézetből kiindulva fejtette ki gondolatait. Többek között elmondta, hogy szükségünk van időről időre felidézni elődeink példáját, mert az ő áldozatvállalásuknak a ma számára is van üzenete. Kijelentette, hogy a szabadság több, mint a jogok puszta birtoklása, majd felhívta a figyelmet a határon átívelő nemzetegyesítés stratégiai céljára. Ezt követően kiemelte, hogy meg kell ismerni, és követni kell Isten szavát, de sajnos mindig fennáll a veszélye annak, hogy az embereket könnyű félrevezetni, és Isten mai népét megtévesztheti „a pilátusi és főpapi propaganda. Abban nem lehet kétségünk, hogy Isten hűsége szilárd, ezért csak rajtunk múlik, hogy megismerjük-e Isten hangját, vagy elcsábítanak báránybőrbe bújt farkasok”. Tőkés László hozzátette, hogy mindig oda kell figyelni az Isten szavára, és szükséges, hogy istenes vezetői legyenek az embereknek, akik nem a népből, hanem a népért élnek. Az igehirdetés utáni hirdetések rendjén felidézte a nagyváradi Ady központ ügyét, mely eset véleménye szerint jól példázza azt, hogy vannak „törpe korok” is, amikor az emberek vezetői nem hogy adnának a népnek, hanem kifosztják a nemzetet. „Ez a törpe kor változást igényel, ezért Kossuth Lajos történelmi üzenete ma is időszerű, és most Magyarországon azért adjuk le szavazatunkat, hogy soha ne jöjjön vissza a posztkommunista rendszer” - emelte ki.

Hiteles vezető

Az istentisztelet után dr. Velkey Ferenc egyetemi docens, debreceni történész idézte fel Kossuth Lajos alakját, akitől megtudtuk, hogy Kossuth maga nevezte magát a magyarok Mózesének. Kossuth 1848. március 15-én lépett először fel az egész magyar nemzet nevében, amikor egyhangúlag megszavazták a pozsonyi országgyűlés Bécsbe utazó delegációja szóvivőjének. Ettől a pillanattól kezdve hiteles vezetője az egész magyar nemzetnek, hangsúlyozta Velkey, hozzátéve, hogy 1848. március 15-én Pesten és Pozsonyban párhuzamosan történtek az események, de ezekben a történésekben a nemzet összhangja mutatkozott meg. Magyarország nagy előnyben volt más európai nemzetekhez képest, hiszen mindazt a változást, amit a forradalmárok az utcán kivívtak, az országgyűlés máris törvénybe tudta iktatni. Kossuth Lajos vállalja 1848 márciusában hozott döntések következményeit, és 1848 őszén rádöbben arra, hogy harcolni kell a kivívott szabadság megvédése érdekében. Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc az a történelmi esemény, amikor megszületik a modern magyar nemzet, és ebben az eseményben Kossuth mindig ott volt, ahol lennie kellett, fejtette ki Velkey Ferenc. A megemlékezés során énekelt a Nagyváradi Asszonykórus és szavalt Gál Annamária.

Pap István