Vitát kiváltó film

Kolozsvár két filmszínházában mutatták be Lars von Trier: A nimfomániás című filmjét, mely nagyszámú közönséget vonzott.

Az érdeklődést fokozta az a tény is, hogy rövid időre a Román Országos Filmközpontnak a filmek besorolásával foglalkozó bizottsága betiltotta a dán rendező alkotásának második részét. A forgalmazó fellebbezésének következtében a bizottság megváltoztatta a döntését, és a film második részét is vetíthették a hazai mozikban.

Lars von Trier „A nimfomániás” című filmjének első részét a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, versenyen kívül, mutatták be.

A rendezőről

A film világában újat mondani nagyon nehéz, még akkor is, ha teszem fel olyan egyéniséggel, találkozunk, mint Lars von Trier, aki Danish Film School-ban szerzett diplomát 1983-ban. A Nocturne (1981) és a Befrielsesbilleder (1982) filmjeivel a Legjobb film díját vitte el a Müncheni Nemzetközi Filmfesztiválon, 1984-ben. Európa című filmje Cannes-ban elnyerte a zsűri díját és más fesztiválokon is számos győzelmet aratott. Igazi áttörést mégis 1994-es filmjével, A Birodalommal sikerült elérnie. Ez a film eredetileg televíziós sorozatnak készült, ám a hatalmas siker miatt előbb a dán, majd Európa számos országának mozijaiba is elkerült. Több kritikus is az „európai Twin Peaks-ként” jellemezte. 1996-ban Cannes-ban rendezői díjat kapott a Hullámtörésért, ezt követően készítette el Trier a Birodalom folytatását. A Dogma95 csoportnak kezdeményezője volt, e szellemben készült Idióták című filmje. A Táncos a sötétben-című filmjével Cannes-ban elvitte az Arany Pálmát. Ezt követően kezdett bele USA-trilógiájába, melyből két film már elkészült.

A nimfomániás című film

Legújabb filmje „A nimfomániás” címmel arat sikert, és kelt felháborodást. Elérvén ezzel azt a föltétlenül szükséges hatást, mely nagyon sok nézőt becsalogathat a film megnézésére. A 2013-ban készült dán- német- francia-belga, kétrészes filmdráma rendezője Lars von Trier. Forgatókönyvíró: Lars von Trier. Operatőr: Manuel Alberto Claro. Producer: Marie Cecilie Gade, Louise Vesth. Vágó: Molly Marlene Stensgaard

Szereplők: Charlotte Gainsbourg (Joe), Stellan Skarsgard (Seligman), Shia LaBeouf (Jerôme), Jamie Bell (K) Christian Slater (Joe apja) Willem Dafoe (L) Nicolas Bro (F)

Uma Thurman (Mrs. H) Udo Kier Jesper Christensen.

Mindenik rendkívül jól ismeri azt a világot, melyet adottságaikkal szolgálnak. Ennek következtében tudják maximálisan megállni helyüket a filmvásznon is, ami érződik A nimfomániás című alkotásban is.

Kolozsvár kultúrájában a filmek látogatása előkelő helyet foglal el. „ A nimfomániás” című film talán ennek is köszönhetően nagy látogatottságot kapott. Ugyanakkor sok kritikát is, mert merészségével olyan inger küszöbhatást ért meg, ami gyengébb lelkületű nézőket arra sarkall, hogy megszakítsák a film nézését. A sokkoló szex felvételek túlzott adagolása oly módon, hogy jó fantáziájú egyének, összeférhetetlenségi effektusok következtében, nehezen tudják érteni a mai filmvilág egyik fenegyerekének gondolkodását.

Lars von Trier, pont erre a gondolkodási sémára építve, viszi az eseménysort egy sikátorsorba, amelynek kockakövein egy megvert, vérző nő fekszik, Charlotte Gainsbourg (Joe). Egy idős úriember, Stellan Skarsgard (Seligman) vásárol valamit egy éjjel- nappal nyitva tartó üzletben. Hazafelé baktatva, rátalál a bántalmazott nőre. Seligman először a mentőknek szólna, majd a rendőrségnek, de a nő nem akarja értesíteni a hatóságokat. Seligman végül is magához invitálja a nőt, aki a meghívást elfogadja. Beszélgetve, kibomlik az a film sztori, melyet Lars von Trier elképzelt, és hathatós sikerrel megvalósított. Joe önmagát nimfomániásnak nevezi. Rendkívül különleges élet bontakozik ki. Beszél gyermekkoráról, a szüleiről, a korán megjelenő szexuális vágyairól, kalandjairól. Seligman figyelmesen követi, próbálja megérteni a nő személyiségét. A film szuggesztíven mutatja be, a maga eszközeivel, a nimfomániás személy pszichológiai portréját. A kétrészes alkotás 8 fejezetben meséli el a nő nimfomániássá válásának történetét, mely 1960-as években kezdődik, és napjainkban fejeződik be. A film a szexuális extrémitásokat mutatja be.

A közönség láthat egy nagyon érdekes, sokszereplős filmet. Egy nagyon furcsa, nálunk fele nem nagyon található gondolatvilágot, melynek ősi elemei minden földlakóban meglehetnek.

Szerintem a mai modern film világa bármilyen korszerű vagy furcsa világban játszódó eseményt be tud fogadni. Az csak a filmi tálalástól függ. Márpedig Trier tálalni nagyon tud. Ez érződik is a filmben. Úgy adogatja a különböző eseménysorokat, hogy az, végül is elvezessen egy rendkívül megdöbbentő cselekménysorhoz. Mint amilyen Trier 2011-es május 18-án Melankólia című filmjének sajtótájékoztatóján történt. Úgy látszik: „ez a dán humor.” Amit, ha kibír a néző, akkor valóban filmi élménnyel találkozhat.

Csomafáy Ferenc