Napjaink Kölcsey Ference

Kölcsey Ferenc halálának 175. évfordulója, a Himnusz megírásának 190. évfordulója alkalmából két napos irodalmi tanácskozást és megemlékezést tartottak Szatmár megyében.

A 2013-as Kölcsey- megemlékezés az EMKE és a Hagyományos Kultúrát Támogató Szatmár Megyei Központ programjában szereplő rendezvénye. Az ünnepség szervezője Muzsnay Árpád, magyar szakos tanár és újságíró.

Irodalmi tanácskozás Szatmárnémetiben

A szatmárnémeti Astoria szálló nagytermében megtartott irodalmi tanácsokozás nyitó előadása Muzsnay Árpád „Életem: Kölcsey” címmel hangzott el. Kölcseyhez való viszonyulásának mélylélektani vetületeit tárta fel, igen izgalmasan, tanulságosan és lebilincselően. A költő iránti rajongásának kezdetei gyermekkorába nyúlnak vissza. Az évtizedek során a Kölcsey alkotásokhoz való viszonyulása elmélyült, új vonásokkal, tartalommal telt meg. Az 1989-es rendszerváltás után lehetőség volt a megemlékezésre is. A szatmárnémeti magyarság első lépése a Kölcsey Gimnázium létrehozása. Nem kis büszkeséggel beszélt a Kölcsey- kör eredményes munkásságáról, a Kölcsey szoboravatásról, az emléktábla elhelyezéséről. Mindezek bizonyítják, milyen intenzíven él a köztudatban Kölcsey szelleme. „Életem: Kölcsey” mondja Muzsnay. Politikai nézetkülönbséget félretéve, összetartja a magyarságot a Himnusz.

A rangos irodalmi tanácskozáson hat előadást hallgathatott meg az érdeklődő közönség. A tanácskozás vezetői Kulin Ferenc, valamint Mercs István irodalom-történészek.

Dr. Kulin Ferenc személyes vallomással kezdte. Bevallotta, őt sok szál fűzi Kölcseyhez. Hiszen 40 éven keresztül tanította Kölcsey életművét az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen. Ezen kívül Kölcseyről elnevezett intézet vezetője. (Nem beszélve az egyéb tisztségeiről, melyek nagy része politikai vonzatú.)

Csorba Sándor történész (Nyíregyháza) Kölcsey Ferenc Hymnus című költeményének európai vonatkozásait taglalta. A Himnusz művészettörténeti és teológiai értelmezését mutatta be.

Szilágyi László pszichológus (Debrecen) a „Himnuszok lélektana: a magyar himnusz a narratív pszichológia szemszögéből” című előadásában az európai himnuszok, többek között a magyar himnusz pszichológiai jellemzőiről értekezett. Felteszi a kérdést, mennyiben tükrözheti egy himnusz a nép jellemzőit? Megragadható- e a nemzeti identitás? Mit közölnek az európai himnuszok? Megállapítja, a maradandót és a változót fejezik ki. A himnusz tanulmányozása során három szintet elemez: 1. a nyelvi statisztikai elemzés szintjét. 2. a képek, a szimbólumok szintjét. 3. narratív szintet. Mi az, ami összeköti a szavakat, a történeteket? Kutatása során 44 himnuszt, egy angol program alapján, hasonlított össze. Kiemelte a magyar himnusz sajátosságát. Szerinte legnagyobb erénye az érzelmekre vonatkozó szavak, illetve a közösségre vonatkozó szavak aránya. Fő jellemzője a változás. Újra kezdődhet a történet, de másként. Az Isten akarata védi az embert.

Kereskényi Sándor irodalomtörténész (Szatmárnémeti) Kölcsey esztétikájának legújabb recepciója címmel tartott előadásában kiemelte, a költő esztétikája felvilágosodáshoz kötődő ízlésesztétika, mely romantikus elemeket is tartalmaz. Kölcsey a szépet a művészet egyedi tárgyaként tekintette.

Kulin Ferenc az előadások utáni összefoglalójában kiemelte: a Himnusz művészettörténeti és teológiai értelmezése hangzott el. Felveti a kérdést: Hogyan történhetett meg, hogy a költemény a nemzet szimbólumává vált? Oka és döntő tényezője az, szerinte, hogy a Himnusznak sikerült megbékítenie a katolikus és protestáns nemzeti tudatot. Azt a kétfajta nemzeti tudatot úgy kapcsolta össze, hogy senki se érezte, hogy irritálja a másikat. Kölcsey érzékenysége érezhető, abban hogy minden magyarnak éreznie kell: hogy ez a SZÖVEG AZ ÖVÉ.

A XXI. század irodalomtörténet írásának legnagyobb feladata, hogy minden maradandó értékről felmutatni: miért sajátosan magyar. Kölcsey a magyar nemzeti tudatot keresztény értékrendszerbe helyezte. A nemzet története a saját kezében van, de van transzcendens hatalom, ami segít eligazodni. Kulin Ferenc szerint a hagyomány addig létezik, amíg bennünk él. Az esztétikai érték csak a közösségi értékből születhet. A nemzeti hagyományok új szempontú esztétikai értékelése érzékelhető.

Mercs István irodalomtörténész moderálta az értekezésnek azt a részét, amely Kölcsey tanítása a hazai magyar középiskolában problémakörét figyelemre méltóan boncolgatta.

Gál Gyöngyi szatmárnémeti tanárnő, tanfelügyelő Kölcsey tanítása a romániai magyar iskolákban-című érdeklődésre méltó, értékes tanulmányában jelezte, a szatmárnémeti magyar tanárok körében létezik egy Kölcsey kultusz. Bemutatta, milyen kreatívan oldják meg a magyar tanárok a nagy költő alkotásainak bemutatását, tudatosítva növendékeikben, hogy Kölcsey a nemzeti identitás szimbóluma.

Kasztovszky László tanár (Fehérgyarmat) „A Himnusz tanítása napjainkban” címen tartott előadásában elmondta: Azért tanítunk, mert gondolkodni tanítjuk a gyermekeket. Kölcsey tanítása nagyszerű, és nehéz feladat. Egyszerre kell tárgyilagos képet mutatni a műről, de érzelmi megközelítés is szükséges. Hogyan tanítsunk? - veti fel a kérdést.

Szerinte fontos felmérni a gyermekeknek Kölcsey alkotásaira vonatkozó tudásszintjét. A gyermekek ismerik a Himnusz szövegét. Sporteseményeken hallják, sok esetben maguk is éneklik. Kölcsey költészetén keresztül kell megtanulni a magyar romantika jellemzőit. Megfogalmazódik benne a kérdés: Mikor tanítunk jól? Szerinte akkor, ha a diákok megértik a mű jelentőségét. Azt, hogy a költő szimbólum voltának érzelmi töltete van. Ez az érzés erősödik bennük. A tanítványok büszkén tekintsenek nemzeti mivoltukra.

Takács Péter történész (Nyíregyháza) Kölcsey és Wesselényi barátsága címmel értekezett.

Nagykárolyi irodalmi tanácskozás

A gyönyörűen restaurált Károlyi kastély előadó termében folytatódott a Kölcsey megemlékezés. Köszöntötte a jelenlevőket Bogdan Georgescu, a Nagykároly Kulturális, Sport-és Idegenfogalmi Igazgatóság igazgatója és Kovács Jenő, a város polgármestere.

Kulin Ferenc „Kölcsey titka” címmel tartott előadásában a Kölcsey jelenségre hívta fel a figyelmet. Milyen rendkívüli dolog, hogy megszületik néhány strófás költemény és két évtized múlva közkincsé, emelkedik. A XIX. század első felét ellentmondásokkal terhelt politikai viszonyok jellemezték. Kölcsey elsőként érezte meg, hogy szükséges az ellentéteknek a feloldása. Úgy is tartották őt számon, mint tiszteletre méltó embert. A politika közös nevezőjeként nevezték. Mi lehetett a magyarázata, hogy egy ember képes volt ilyen csodára?

Megvallja, hogy Kölcsey titkát kereste. Miért maradandó ma is. Azonban nem sikerült felfedeznie. Beszélt Kölcsey politikai és közéleti szerepléséről. Végső következtetése az, hogy Kölcsey szerint szükséges a cselekvés, ami a dolgaink rendbetételéhez kapcsolódik. „Tegyünk rendet magunk körül, majd elkövetkezik a cselekvés ideje.”

Varga Attila alkotmányjogász, egyetemi tanár „Kölcsey, Szatmár követe- Kölcsey Ferenc törvényjavaslatainak időszerűsége egy XXI. századi parlamenti képviselő szemével” című előadását személyes vallomással kezdte. Szereti és csodálja Kölcsey művét. A rendezvény fő címe „Napjaink Kölcsey Ference”, izgalmas kihívást jelent számára.

Kölcsey számára három dolog volt fontos: az irodalom, a jog és a politika. A költő számára a jog, nemcsak mint szakma fontos, hanem erkölcsi kérdés is. (Ez kitűnt azon a peren, melyen Wesselényi védelmét biztosította). Felismerte, minden ember életében egy adott pillanatban az erkölcsi késztetetés igénye jelenik meg, részt kell venni a közéletben. Beszédeiből, írásaiból idézett, levonja a következtetést: Kölcsey korszerű gondolatokat fogalmazott meg jogi szempontból is. Például a hatalom megosztásának elvéről, a szólás- szabadságról, az emberi jogokról beszélt. Megfogalmazta azt, hogy a hatalom koncentrációja abszolutizmushoz vezet.

Megemlékezés Sződemeteren

Sződemeteren a templomkertben nagyszámú közönség jelenlétében zajlott a bensőséges ünnepi megemlékezés. Ökomenikus áhítatot tartott Pakulár István református lelkész, Bodor Zoltán római katolikus plébános, Florin Holhoş görög-katolikus parókus. Köszöntötte a jelenlevőket Gheorghe Marian, Sződemeter polgármestere és Adrian Ştef, a Szatmár Megyei Tanács elnöke.

Beszédet mondtak: Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. Monostori Imre irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség Választmányának tagja. Régiók üdvözletét hozták: Deák Ernő, az Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Központi Szövetsége elnöke (Bécs), Kepe Lili, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója (Lendva)

Varga Sándor színművész Kölcsey Ferenc Hymnus című költeményét szavalta el. Díszőrséget álltak a szilágysomlyói 16-os számú Báthory István cserkészcsapat tagjai.

A koszorúzást levezette Bendel József, a tasnádi RMDSZ elnöke.

Számomra élményt jelentett a gazdag programmal rendelkező rangos irodalmi tanácskozás és megemlékezés. Öröm volt hallgatni a fiataloknak nívós, a rendezvényhez méltó műsorát. A nagyszámú közönség jelenléte jelzi, hogy Kölcsey Himnusza a szívünkben él.

Csomafáy Ferenc