IFESZT: egy komor és egy vidám darab

Hangulatában, kivitelezésében két teljesen más karakterű előadás szerepelt a 6. Interetnikai Színházi Fesztivál (IFESZT) harmadik, keddi versenynapján Nagyváradon.

Franz Kafka A per című regénye a huszadik századi regényirodalom egyik alapműve, a század szorongásainak, borzalmainak átütő erejű művészi megfogalmazása. Ebből az írásból készített mozgásszínházi előadást a sepsiszentgyörgyi M Studio Mozgásszínház. Nagyon jó jel volt az, hogy tegnap délután öt óra magasságában, az előadás megkezdése előtt pár perccel a szakszervezetek művelődési házának előcsarnokában a tömegben állva azt kellett latolgatni, hogy elfér-e majd ennyi ember a nézőtéren, de szerencsére ilyen jellegű gondok nem adódtak és megfelelő körülmények között tekinthették meg az érdeklődők az előadást. Az M Stúdiót már láttam fellépni Váradon, és még mindig emlékezetemben él érdekes Hamlet előadásuk, amelyben kizárólag a tánc és a gesztusok nyelvén adták elő a klasszikus tragédiát. Az említett előadáshoz viszonyítva az M Stúdió mostani előadásában változást jelent az, hogy a rendező Barta Dóra és a dramaturg Réczei Tamás egy-két dialógust is beiktattak az előadásba, de alapvetően megőrizték a darab mozgásszínházi jellegét. A közel másfél órás produkcióban voltak érdekes, látványos megoldások, ennek ellenére egészében a darab nem mindig tudott lekötni; a koreografikus elemek (például a dossziék ide-oda hordozgatása, dobálása) túlságosan gyakran ismétlődtek, a baljós hangulatot nem sikerült mindvégig fenntartani, de erénye volt az előadásnak az, hogy megcsillantotta A perben megjelenített életérzéseket.

Nőidomítás

A délutáni produkciónál nagyságrendekkel jelentősebb előadás volt Shakespeare A makrancos hölgy, avagy a hárpia megzabolázása című vígjátéka a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Tompa Miklós Társulatának színre vitelében, Sorin Militaru rendezésében. A darab Petruchio (Bokor Barna) és Katalin (Berekméri Katalin) viszonyának alakulását mutatja be. Petruchio eredetileg csak a hozomány kedvéért megy bele abba, hogy elvegye a maffiózó Baptista lányát, Makrancos Katát, viszont ez a megfontolás egy fogadással, avagy kísérlettel egészül ki: sikerül-e Petruchionak megszelídítenie az enyhén szólva tűzről pattant Katát. Természetesen a kísérlet sikerül, de az a folyamat, ahogyan eljutunk eddig a végkifejletig, számos poénos jelenet eljátszására ad alkalmat, és ezeket az alkalmakat sem a rendező, sem a szereplők nem mulasztják el kiaknázni. Lényegében mindenki jól alakított a vígjátékban, és csapatként is jól működött a társulat, én mégis szükségét érzem annak, hogy a két főszereplő szó szerint is erőteljes, egyben humorban bővelkedő alakításán kívül kiemeljem Kárp György játékát a maffiózó apa szerepében, mert egyszerre volt képes vicces és félelemkeltő lenni. A jól felépített előadás és az élvezetes színészi teljesítmény mellett további erényei is voltak az előadásnak: a visszafogottan szolid díszleteket (díszlettervező: Alina Herescu) jól ellensúlyozták a látványos, tarka jelmezek (jelmeztervező: Alina Herescu ), és a modern hangvételű zenei aláfestés is pompásan illett a darabhoz, ami Vlaicu Golcea munkáját dicséri. Igényes, szórakoztató előadás volt, akik látták, örömmel fognak emlékezni rá.

Pap István