225 éves a Körös-parti templom

A Körös-parti református templom építésének 225. évfordulójára emlékezett a Várad-Olaszi gyülekezet, a testvérgyülekezetek képviselői, volt segédlelkészek, és az innen lelkészi pályára indulók november 18-án.

A törökdúlást és az ellenreformációt követően a Türelmi Rendelet tette lehetővé, hogy újraépüljön Nagyváradon a Református Egyház és a templom is. 1787. november 18-án, 225 éve szentelték fel a város ez idáig legrégebbi református templomát. A hálaadó és emlékező istentiszteleten igét hirdetett Derencsényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökhelyettese, debreceni lelkipásztor Pál apostol Efézusbeliekhez írt leveléből választva az alapigét (Efézus 2, 19-22). „225 éve az élettelen falak közé beköltözött az élet, a templomban lelki ház épült az élő kövekből. Az ünnepélyes jubileumi alkalmon hálát adunk ezért a templomért és a benne otthonra talált gyülekezetért, hiszen a kettőnek nagy szüksége van egymásra”-hirdette a lelkipásztor, hozzátéve, hogy mit ér a legszebb templom, ha nem ad otthont egy gyülekezetnek, és rossz annak a gyülekezetnek, amelyiknek nincs temploma.

Derencsényi István Isten igéje alapján néhány hangsúlyos gondolatot ültetett a jelenlevők szívébe: Isten nem csak örül, hanem kéri, hogy házat építsünk neki, és ezt majd megáldva és meggazdagítva adja vissza, így válik a templom a gyülekezet hajlékává is. Az igehirdetést követően köszöntő beszédet mondott Tőkés László EP-képviselő, Mikló Ferenc esperes, nagyszalontai lelkipásztor, valamint a testvérgyülekezet képviselői, a gyülekezet volt segédlelkészei és az Olaszi templomból elindult lelkipásztorok is.

Ünnepség

Veres-Kovács Attila lelkipásztor az igehirdetést követően az ünnepség megnyitásaként beszélt a templom építésének előzményeiről, az építkezés során fellépő nehézségekről, valamint az azóta eltelt évek fontosabb eseményeiről. Megemlékezett Keresztesi József templomépítő prédikátorról is, aki elkezdte az Olaszi templom építését. Elmondta, hogy a vasárnapi alkalmon nem csak a 225 éves templom épületét ünneplik, hanem azt az elszántságot is, amellyel az elődök és az utánuk jövők e lelki házat megtartották: „Emlékezve a múltra erőt merítünk a további építkezéshez, amelyhez minden nemzedéknek hozzá kell járuljon”. Köszöntő beszédet mondott Tőkés László, aki hangsúlyozta, hogy a pusztulás és az újjáépülés mintaesete az Olaszi templom és gyülekezet. A református hit és erő győzedelmeskedett a pusztítás felett, ezt a harcot a jelenben is folytatnunk kell és felelősséget kell vállalni ebben az időszakban is, mikor a magyarság egyre fogy- tette hozzá. Kitért a templom és iskola elválaszthatatlanságára is, arra kérve az ifjakat, hogy vigyék tovább a lelki ház építését.

Köszöntések

Mikló Ferenc esperes, nagyszalontai lelkipásztor köszöntésében kifejtette, hogy a magyarságnak a további építésben Isten megszentelő jelenlétére van szüksége, amelynek mindenkit vezérelnie kell a megtartatás útján. A köszöntések sorát a testvérgyülekezetek képviselői folytatták. Chris Vink az Ermeló-i (Hollandia) testvérgyülekezet üdvözletét adta át hangsúlyozva, hogy a két gyülekezet sokat tanult egymástól az évek alatt. Mihalina László a Mezőtúri Szegedi Kiss István Református Gimnázium lelkipásztor-főigazgatója a mezőtúri testvérgyülekezet, míg Baczoni Sándor lelkipásztor a szovátai testvérgyülekezet köszöntéseit és jókívánságait adták át.

Emlékek, gondolatok

A továbbiakban az Olaszi gyülekezetből lelkészi pályára indulók osztották meg emlékeiket, gondolataikat: Korda Zoltán szatmárnémeti-láncos templom lelkipásztora, Prém Imre Csaba borossebesi lelkipásztor, Földesy Márta Katalin erdőgyaraki lelkipásztor, Kereszturi Sándor Zsolt szatmár-pálfalvai lelkipásztor, Tóth László szilágycsehi lelkipásztor és Ráksi Lajos egyetemi lelkész, majd az itt segédlelkészi szolgálatot végzők is: Kovács Ferenc nyugalmazott szatmárhegyi lelkipásztor, Szekeres Sándor biharpüspöki lelkipásztor, Tukacs József nagykárolyi lelkipásztor, Kelemen István hegyközszáldobágyi lelkipásztor, dr. Pálfi József várad-réti lelkipásztor, Bogdán Zsolt zilahi esperes-lelkipásztor, Kánya Endre örvéndi lelkipásztor, Nacsádiné Csuka Melinda váradi korház-lelkész, Kövendi István kügypusztai lelkipásztor és Szabó József Levente pelbárthidai lelkipásztor. A lelkészek megosztották a gyülekezettel ünnepi gondolataikat, és azokat az emlékeket, amelyek az Olaszi templomhoz és gyülekezethez fűzik őket.

Nagy Noémi