Számvetés

Nem először írunk László Attiláról. Kolozsvár városának alpolgármestere, úgy néz ki, búcsúzik a bársonyszéktől, és visszatér a privát szférába. Ez alkalomból kérdeztük őt az elmúlt évek tapasztalatairól.

A multikkal kapcsolatos kérdésemre elmondta:

- Meg kellett tanulnom a multikkal dolgozni. Azelőtt egy cégcsoportot vezettem, alkalmam volt asszisztálni a felvásárlásoknál, piacszerzéseknél. Lemérhettem, elég durva módszereket alkalmaznak azért, hogy céljaikat elérjék.

Mint kolozsvári tanácsos, képviselő, alkalmam volt a Pécsi városnapokon részt venni egy számomra nagyon hasznos beszélgetésen. Jelen volt Gráf József, annak idején a Magyar Köztársaság Földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere, aki számos olyan tanáccsal látott el, melyeket felhasználva, elkerülhettük volna azokat a hibákat, melyeket a multikkal kapcsolatosan, sajnos mi is elkövettünk. Holott annak idején figyelmeztetett, az építkezési engedélyek kiadásakor, kell a szerződésekbe beépíteni azokat a feltételeket, melyek lehetővé teszik a hazai termékek fogalmazását a hipermarketekben.

A tanácsokat hiába tolmácsoltuk az akkori polgármesternek, mert nem voltak „hozzáértő fülei”. Kialakult az a helyzet, melyet, az okos tanácsokat megfogadva, elkerülhettünk volna.

Tagadhatatlanul voltak nagyon figyelemre méltó tevékenységeink is, mint az Emerson, ahol jelen pillanatban is több mint 1000 tervezőmérnök dolgozik, egészen szép eredményekkel. Vagy a General Electricnek könyvelési cége, amely több mint 400 közgazdászt foglalkoztat, már most. Számos, ehhez hasonló példát tudnék felhozni.

- Negatív hatások nem voltak?

- Sajnos el kell mondanom, eléggé feszült viszony alakult ki köztem, mint Városi elnök és az akkori Megyei Tanács elnöke között, vagy azt követő Megyei Tanács elnöke között 2008-2012 időszakban, amikor „lógó nyelvvel” rohangáltak a telefongyártó cégért. Nem sikerült kiépíteni az ipari parkot, és a nyolc beszállítóját ide hozni, hogy azok belakják azt a hatalmas nagy területet. Holott mindenfajta segítséget megkaptak minden intézmény részéről. Még sem teljesítettek. Nem az előirányzott mértékben fejlesztették a telefongyártókat.

A helyi vállalkozókat, akik ki tudták volna segíteni a gazdasági helyzetben kátyúba jutottakat, marginalizálták. Azokat, akiknek a munkájából a kolozsvári önkormányzat bevételének 67%-át, kapta. Az általuk fizetett adó, az alkalmazottak után járó kifizetések a városi tanácshoz jönnek be. Ezeknek meg kellett venniük a 30, 40, 80 eurós kültelkeket ahhoz, hogy a kapacitásaikat fejlesszék, elő kellett teremtsék a mintegy 35 és 40 eurós, négyzetméteres urbanizációs költségeiket. Fel kellett építeniük egy épületet, ahol a termelésük folyón. Mire befejezték, a piac leállt. Ott maradtak a hitellel, és ugyanakkor az, aki máshonnan jött, az megkapta az 1,2 vagy 1,8 euró/ négyzetméteres bérleti áron, egész hektárokat közművesítettek.

László Attila szerint nagyon sok kolozsvári cég választotta volna azt, hogy egy közművesített ipari parkba, telepedjen meg, és bérleti díjat fizessen, mint a nagy multik.

Elkapván a gazdasági élet felszálló ágát, tovább növelvén a nyereségét. Szerinte, és többször kijelentette:” Nincs szükség Megyei Tanácsra.”

- Mivel indokolja?

- Még egy cég az adminisztrációs tevékenységben. Álmodozó politikai testület, aminek egy olyan elosztó szerepe van, ahol a politikum állandóan „beledugja az orrát” és nem az, hogy hatékonyan tevékenykedne, így tönkretette a város és környéke hatékony fejlődését.

Amikor láttuk, hogy nem tudunk zöldágra vergődni, annak ellenére, hogy politikailag ugyanolyan színű volt a városi tanács, mint a megyei tanács, akkor belekezdtünk egy másik munkába, ami arról szólt, hogy a városnak kialakítottuk a Metropolis- övezetét. Meg kell nézni a számokat. Gyakorlatilag azt látom, és azt tettük, hogy a 670 000 lakosú Kolozs megyében, 480 000 állandó lakosú Metropolis- övezetet hoztunk létre.

Egyértelmű és látható mai napig is agglutinálódik Torda, Aranyosgyéres, az Aranyos mentével, és ott is kezdenek együttműködni a környező települések. Előbb vagy utóbb eljut Dés, Szamosújvár és Bánffyhunyad, és az egész megye északi része is, egyfajta ilyen szerveződéshez.

Ha képesek lettünk volna, és nem szabotálták volna el, vagy nem csillapították volna le ennek a fejlesztési munkának a lendületét, akkor nagy valószínűséggel 2012-re a Megyei Tanács hatásköre az Poiana Horea, Mărişel, Beliş (Jósikafalva), és Élesd lett volna.

A gazdaság abba az irányba mutat, hogy van egy úgynevezett fejlődési pólus, ami Kolozsvár, és vannak szekundér fejlődési pólusok, amit úgy hívnak Torda- Gyéressel, Dés- Szamosújvárral, Hunyad- Partium.

A helyi adminisztráció, tetszik, nem tetszik, sokkal jobban ismeri, sokkal közvetlenebb kapcsolatban van a helyi emberekkel. Sokkal jobban érzékeli azt, mire van igény, vagy milyen irányba kell elmozdulni, vagy mit kell fejleszteni.

Csomafáy Ferenc