A decentralizálás kihívásai

Ritli László Csongor jogász volt a hétvégi, kétnapos váradi egészségügyi konferencia első előadója. Átfogó képet nyújtott a decentralizálás menetéről, kitért a gondokra is.

Pénteken és szombaton zajlott a Nagyváradi Egészségügyi Ellátás Múltja és Jelene elnevezésű nemzetközi egészségügyi konferencia, melyre jeles, külföldön praktizáló, a megyéből elszármazott orvosokat is meghívtak a szervezők. Dr. Földes Béla, a Megyei Kórház vezetőtanácsának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket a péntek délutáni megnyitón, a váradi Ramada szálló Toscana konferenciatermében, majd dr. Florin Bodog szólt a mintegy ötven meghívotthoz.

Észrevétlenül

A későbbiekben Ritli Lász Csongor vázolta fel, hogyan alakult Nagyváradon ez egészségügyi decentralizáció, mit sikerült elérni, hol vannak gondok. Mint elhangzott, az egészségügyi decentralizáció szinte észrevétlenül kezdődött meg 2002-ben, illetve 2003-ban, amikor is a kórházépületek, a háziorvosi rendelők, laboratóriumok épületeit a helyi közigazgatás vette át az államtól. Ekkortól a helyi, illetve megyei önkormányzati vezetőknek jogukban állt ugyan javításokra pénzt utalni, viszont amúgy az egészségügyi intézmények vezetésébe semmi beleszólásuk nem volt, a döntéseket központi szinten hozták meg.

Intézkedések

A valódi decentralizáció 2010-ben történt meg, ekkor három hónap alatt az ország 435 kórházából 373-at vették át a helyi, illetve megyei tanácsok. Ezt követte többek között a kórházak tartozásainak kifizetése, a megoldott esetek után fizetendő összegek egy szintre hozása, a személyzeti költségek, illetve az igazgatók számának a csökkentése. Amint a jogász megjegyezte, olyan kórház is akadt az országban, ahol ezt megelőzően 22 igazgató volt.

Szintén ettől fogva kezdték el visszakapni a megyék az egészségbiztosításként befolyt összegek 60%-át, csakhogy egyes megyék e mellé az egészségügyi költségvetésük 1%-át, más megyék pedig a nekik járó 60% ötszörösét kapják meg, ahhoz, hogy az egészségügyi rendszerük fenn tudjon maradni. A későbbiek során dr. Gheorghe Carp, a Megyei Kórház menedzsere megjegyezte: a 60% sem mindig valós, mivel a nagy vállalkozások egyenesen Bukarestbe fizetik az egészségügyi járulékot, s ezeket az összegeket nem számítják hozzá a megyei bevételekhez.

Gondok

Szintén a decentralizáció nyomán egy átfogó, országos program keretében felszerelték és korszerűsítették a kórházakat, ezen belül Bihar megyének 25 millió euró jutott, hangzott el. Azt is elmondta a helyi tanácsosjelölt: sok helyen a polgármesterek saját rokonaikat nevezték ki kórházmenedszernek - de törvényszerűen hogy előbb utóbb rájönnek majd: valódi kórházmenedzserre van szükség.

Egyebek mellett a decentralizáció kihívásairól, az egészségügyi rendszerből adódó gondokról is értesülhetett a hallgatóság. Váradon például meg kell oldani, hogy a betegek többsége első lépésként lehetőleg ne a sürgősségi ellátót keresse fel - s ehhez akár az is hozzájárulhatna, ha a háziorvosi rendelők a sürgősségi ellátó mellett kapnának helyet. Egy másik kihívás az, hogy 2013-tól egy határon átnyúló direktíva szerint mindenki számára elérhető lesz a külföldi egészségügyi szolgátatások nagy része, s ezek kifizetése plusz terhet ró majd az egészségbiztosítási pénztárra. El kellene érni, hogy a lakosok ne a határon túli egészségügyi szolgátatókat válasszák.

Egységes stratégia

Később dr. Gheorghe Carp kórházmenedzser is szólt a nagyváradi egészségügyi helyzetről. Elmondta, hogy Nagyváradon a városvezetés vette át a kórházakat, s az egységes stratégia nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a kórházmenedzsment hatékony legyen. Egyebek mellett azt is megemlítette: meg kellene oldani, hogy az egészségbiztosítási pénztár megtérítse a balesetet szenvedettek, a megtámadott személyek kezelési költségeit, akárcsak azokét, akik öngyilkossági kísérletet követtek el.

Neumann Andrea