Egy kimaradt tanácsosi beszámoló

A Bihari Napló 2012. április 23-i számának első oldalán a Váradi tanácsosjelölt-lista című írásban, amely az RMDSZ nagyváradi szervezetének küldöttgyűléséről tudósít, a következő, valós tartalmú szöveget olvashatjuk: „Valamennyi ismertetőt egyhangúlag elfogadtak, kivéve dr. Fleisz Jánosét, aki több mint 30 ellenszavazatot kapott. A távollévő tanácsos beszámolóját különben az említett kiadvány nem tartalmazza.”

„Némi töprengés után, mivel nem jelöltetem magam semmilyen pozícióba, úgy gondoltam, hogy szükséges a helyzetet röviden tisztázni. Valóban nem voltam jelen az illető ülésen, hogy miért, az rövidesen ki fog derülni. Az hogy egyedüliként, az én beszámolóm maradt ki az alkalmi kiadványból, annak az az egyszerű magyarázata, hogy tőlem nem kértek ilyet a kiadvány számára. Megpróbáltam a beszámolómat elküldeni, azzal a kéréssel, hogy ismertessék a küldöttgyűlés helyszínén. Erre azonban nem került sor, mindössze néhány példányban sokszorosították. Mindezek miatt úgy érzem kötelességem megismertetni szélesebb körben az RMDSZ küldöttgyűlésének szánt beszámolómat.

Beszámoló

Íme, az el nem hangzott rövid beszámoló teljes szövege:

2008-ban belső választásokon nyertem el a helyem az RMDSZ városi tanácsosi listáján, azzal a céllal, hogy szakmai felkészültségemet és tapasztalatomat a váradi magyar közösség érdekében hasznosítsam. Szemléletváltást terveztem, ami részben sikerült, hiszen hangsúlyt adtam annak, hogy a városi tanácsosok egy körzetért feleljenek, de újraindítottam a tanácsosi fogadóórákat is. Sikerült számos évtizedes problémát, köztük több utca aszfaltozását megoldani Várad-Velencén, sőt a Templom-tér rendezését is, annak ellenére, hogy ebben az alpolgármester asszony akadályozni próbált. A civil szervezetek szintjén több rangos eseményt, mint a magyar kultúra napja, a civil nap, a művelődés hete stb. szerveztem, részt vettem a Varadinum rendezvénysorozat megszervezésében, de kezdeményeztem a nagyváradi Civil Kerekasztal létrehozását is. Történészként próbáltam a város Statútumát a magyar közösség számára is elfogadhatóvá tenni.

Igyekeztem az önkormányzati feladatokban is aktívan részt venni, de kiderült, hogy a nagyváradi RMDSZ és a váradi frakció vezetését csak a pártérdek vezérli. Így, 35 éves tanári munkám ellenére az oktatási helyett a szociális bizottságba tettek be, 20 éves civil vezetői szolgálatom dacára, a civil támogatások bizottságába is találtak két megfelelőbbet, amikor pedig társelnöknek a Műemlékvédő Alapítványhoz kellett kinevezni egy tanácsost, akkor nem a történészt, hanem egy műkedvelőt választottak meg és sajnos még sokáig folytathatnám.

Számomra, aki alapító tagja vagyok –1989 decembere óta– a váradi RMDSZ-nek, nem volt könnyű a fentieket elviselni. Ennek ellenére sokszor megszavaztam még azokat a projekteket és határozatokat is, amelyeket egyébként gyakran titkoltak előlem, vagy megkerülésemmel, megkérdezésem nélkül terjesztettek elő. Nem vitatva az elért közös eredményeket, voltak azonban, olyan előterjesztések és határozatok is, amelyekben az RMDSZ párt és kampány érdekeit a váradi magyar közösség érdeke elé helyezték, emiatt ezeket, a párt szankciókkal való sorozatos fenyegetőzés ellenére sem szavaztam meg, itt csak például a Szent László-térnek a város hagyományaitól idegen módon való átalakítását, az utcanevek tükörfordítását, a civil rendezvények nem megfelelő támogatását említeném.

Mit nem tettem még? Például, nem koszorúztam hétszer a kampánycéloknak alárendelt nemzeti ünnepeken, egyszer sem vettem részt az október 12-i „városnapi” rendezvényeken, vagy a december 1-jei, április 20-i városi díszközgyűléseken. Nem vettem részt évek óta a kampány sajtótájékoztatók ígéret áradatában stb. Szót emeltem viszont a botrányos utcanévlista ellen, a civil szervezetek nem megfelelő és mutyiban elosztott támogatása ellen, vagy az elírásoktól hemzsegő váradi Statútum tervezete ellen. Mindezek miatt, természetesnek veszem, hogy a váradi küldöttgyűlés nem fogadja el a beszámolómat, de az csak megerősít abban, hogy nem egy párt, hanem az egész nagyváradi magyar közösség tanácsosa próbáltam lenni.

Megköszönve mindazoknak, akik támogatták munkámat, a végkövetkeztetés egyszerű, a mostani párttevékenységben, kampányban és hatalomban gondolkodó, az eredeti céloktól messzire eltávolodó nagyváradi RMDSZ-nek nem volt rám szüksége, magam pedig, amíg az RMDSZ érdekvédelmi szervezet helyett, kézi vezérlésű pártként működik, nem kívánok részt venni semmilyen RMDSZ-tevékenységben.

Dr. Fleisz János, nagyváradi városi önkormányzati képviselő