1848. március 15. a mi ünnepünk

Az Erdődön közösen ünneplők visszarepültek az időben, és az első március 15-i hangulatot átérezve, mondhatták el, tudjuk, mit kíván a magyar nemzet: békét, szabadságot, egyetértést.

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szerelmének születésének helyén, Erdődön tegnap megemlékeztek az 1848-as szabadságharc hőseiről. A házigazda szerepében Szakács Imre, Erdőd alpolgármestere és az Erdődi Petőfi Kör elnöke köszöntötte a megjelenteket, és beszédében kihangsúlyozta, március 15. a magyar nemzet legszebb ünnepe, mely a nemzet jelképévé vált, hiszen szabadság iránti vágyát fejezi ki. Erdei D. István parlamenti képviselő rendhagyó köszöntőbeszédében az 1849. március 15-i hangulatot idézte fel, a szabadságharc első évfordulóján, amikor már érezni lehetett, hogy március 15. sorsfordító lesz a magyar nemzet számára. Sokan és sokszor próbálták megtalálni a választ arra, hogy miért március 15. a magyarság legszebb ünnepe, de legfrappánsabban és legőszintébben az RMDSZ székházban, a kokárda készítés közben fogalmazta meg egy fiúcska, aki csak annyit mondott „1848 március 15. a mi ünnepünk!” A gyerek által mondottak teljes mértékben tükrözik a valóságot, hiszen a szabadságharc a saját létünkért való küzdelmet jelenti, hiszen elődeink együtt, közös összefogással akartak valamit, és ráéreztek arra, hogy ott kell lenni, ahol az események zajlanak. Akárcsak 163 évvel ezelőtt, most is tenni kell és nem kétségbeesni, cselekedni kell és nem a többségi hatalomtól várni a megoldást. „Aki itt van érti miért fontos számunkra az önkormányzat, érti, hogy meg tudjuk csinálni a kitűzött célt, egy szívvel, összefogással. Akik most együtt ünneplünk egy közös álommal rendelkezünk, tudjuk milyen életet akarunk, itt Romániában” - fogalmazott az elöljáró, majd a márciusi ifjak által megfogalmazott szavakkal zárta köszöntőbeszédét, melyek ma helytállnak: „Mi kíván a magyar nemzet?

Békét, szabadságot, egyetértést.”

Közös ünneplés

A megemlékezésen Kónya László megyei tanácsos és Rácz Ervin, a helyi református gyülekezet lelkipásztora köszöntötte a jelenlévőket, akik ráhangolódtak az ünnepre a helyi iskolások ünnepi előadásának, Nagy Csongor szavalatának és a bélteki-erdődi fúvós zenekar produkciójának köszönhetően. Az ünnepség a Petőfi Sándor – Szendrey Júlia obeliszk megkoszorúzásával zárult, melyen az RMDSZ politikusai, a környező falvak településeinek képviselői, a magyarországi vendégek és a helyiek koszorúi mellett, az MPP szatmárhegyi szervezetének képviselője is elhelyezte az emlékezet virágait.