Tiltakoznak a partrendezés ellen a környezetvédők

A jelenleg folyó nagyváradi partrendezési munkálatok ügyében hívott össze tegnapra sajtótájékoztatót Mihai Togor a Nyugati Szigethegység Regionális Ökológiai Felügyelő Központ (CRSE) elnöke. A sajtó munkatársaival közölte, hogy a CRSE beadvánnyal fordult az Országos Vizgazdálkodási Igazgatósághoz, amelyben azt kéri az intézménytől, hogy állíttassa le Nagyváradon a volt számítástechnikai központ melletti gyalogos híd és a Decebal híd között a Sebes-Körös jobboldali partszakaszának rendezési munkálatait, sőt, az eredeti állapot visszaállítását kérte. Mihai Togor jelezte, hogy amennyiben nem teljesítik követelésüket, akkor a CRSE a közigazgatási bírósághoz fordul az ügyben. Togor elmondta, hogy korábban egyeztetést folytattak a munkálatokat megrendelő Körösök Vízügyi Igazgatóságával, de ezeken szó sem volt arról, hogy az idén bármilyen munkálatot végeznének az említett partszakaszon. Mihai Togor szerint értelmetlen, és a környezetre nézve káros az, hogy földet hordtak el a partról, hogy aztán betongerendákat helyezzenek le oda, amelyre aztán földet hordjanak rá. Togor nehezményezte azt is, hogy az ominózus partszakaszon suttyomban vágták ki a fákat, körülbelül tízet, holott a munkálatot jóváhagyó dokumentumban nem engedélyezték egyetlen fa kivágását sem. „Nem értem, hogy miért nem lehet megérteni azt, hogy lehet úgy is városfejlesztési terveket kidolgozni, hogy ne kelljen fákat kivágni. Nálunk még most is ötven évvel ezelőtti módszerek szerint dolgoznak.” - fogalmazott Togor. A környezetvédő szerint az sem igaz, hogy a partrendezési munkálatokra az esetleges árvizek elkerülése céljából van szükség, hiszen, mint mondta, a Sebes Körösön Nagyvárad előtt hat gát van, tehát ilyen jellegű probléma fel sem merülhet Váradon. „Ezeket a munkálatokat politikai kritériumok alapján erőltetik”- , fogalmazott Togor, anélkül hogy konkrétumokkal alátámasztotta volna mondandóját.

Pálforduló polgármester

Paul Iacobas a CRSE vezetőségi tagja a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a város zöldterületeinek nyilvántartását is meghamisították olyan értelemben, hogy Nagyvárad belterületeként tüntették fel a város környéki beépítetlen területeket, így zöldövezetek lettek a bukszusokkal, gazzal teli város környéki telkek, de még a facsemete iskola is. Iacobas hozzátette, hogy ők több ügyben felemelték már szavukat a múltban, például a Sovata utcai új Körös híd felépítése ellen, mely projekt ellen maga Ilie Bolojan is fellépett, igaz, ez akkor történt, amikor Bolojan Bihar megye prefektusa volt, polgármesterként azonban már az építés támogatója lett. Iacobas felelvenítette azt, hogy amikor az Ezredévi Emléktéren lebontották a bódékat, a városháza illetékesei fogadkoztak nekik, hogy nem fog csökkenni ott a zöldövezet, de az új kávézó megépítésével az mégis megtörtént. „Önök mit léptek ez utóbbi ügyben” – jött az újságírói kérdés? „Erről kérdezzék Calin Mocant, a Környezetvédelmi Hatóság Igazgatóját, hogy miért nem rótt ki bírságot?” - válaszolt Togor, aki szerint az ilyen ügyekben a Környezetvédelmi Hatóságnak lenne kötelessége eljárni.

Uránkérdés

A CRSE beadványt írt az Országos Uránvállalathoz és az azt fenntartó Gazdasági Minisztériumhoz, melyben arra kérik mindkét intézményt, hogy menesszék az Országos Uránvállalat vaskohsziklási vezetőségét, mely rendkívül hanyagul kezelte a Vaskohsziklásról ellopott fémrudak ügyét. Beadványában a CRSE kérte, hogy az uránbányákat és az azokhoz tartozó területeket katonailag őrizzék, hiszen az uránbányászat nemzeti érdeket érintő stratégiai ágazat. Ugyanakkor a CRSE felszólította a Közegészségügyi Igazgatóságot (DSP), hogy közölje, mennyi a maximális megengedett sugárzásérték, és mennyi volt az ellopott fémrudak sugárzási értéke.

Pap István