A legelső nap az iskolában

Nagyvárad - 2011. szeptember 12. nagy nap volt Mania Csenge Kira váradi kislány életében, hiszen végre iskolás lett. A Szacsvay Imre Általános Iskolában töltött első délelőttjét az erdon.ro is végigkisérte.

Emlékezetes dátum volt a hétfői Mania Csenge Kira váradi kislány életében, hiszen életében először ült padban iskolásként, méghozzá a Szacsvay Imre Általános Iskola I. A osztályának termében. Eddig a várad-réti Csillagocska zeneóvodában teltek a hétköznapjai, Kecskés Edit óvonő csoportjában, aki az elmúlt évben féltő szeretettel készítette fel kis tanítványait az iskolai évekre. A nyár gyorsan elrepült vagy talán mégse annyira gyorsan, legalábbis így gondolta Csenge, aki már nagyon várta a tanévkezdést. Az új környezet csak részben volt ismeretlen számára, hiszen több osztálytársával az óvodában is együtt volt, Zahu Valéria tanítónőt pedig már többször látta a Csillagocskában szervezett népzenei foglalkozásokon.

A nagy napon fél kilenc óra körül ébredt Csenge. Annyira nem kellett sietni, hiszen csak 10 órakor kezdődött a tanévnyitó ünnepség, így természetesen maradt idő a mosakodásra, fogmosásra és a reggelizésre is. Bár eddig bátornak tűnt a kislány, ahogy egyre jobban közeledett a várva vált pillanat, kissé elbizonytalanodott, így örült édesanyja, Mészáros Julianna kedvesen lelkesítő szavainak. Bár kocsival mentek, azért Ștefan cel Mare sugárúti elég messze van a Szacsvay iskolától, így idejében el kellett indulniuk.

Pozitív élmények

A tanintézetnél csatlakozott családjához az édesapa, Mania Rareș is. Üdvözlet a tanító néniknek és az osztálytársaknak, majd következett talán a legelső feladat, az ünnepi beszédeknek a meghallgatása. Szerencsére Soós Sándor igazgató, Lőrincz Ottó római katolikus kanonok, Tóbiás Tibor György református lelkész és Kecse Gabriella aligazgatónő lényegre törőek voltak, így körülbelül bő félóra elteltével már a gyönyörűen feldíszített osztályteremben voltak az I. A-sok, ahol a padokon előkészített füzetek és tankönyvek várták őket. Csenge örömmel állapította meg, hogy a román és magyar ábécéskönyvek már voltak a kezében. Nem csoda, hiszen a betűket már ismeri és számolni is tud egy kicsit, de azért a szülei nem annyira erőltették a dolgot, arra gondolva, hogy akkor nem lesz számára érdekes az iskola. Néhány perccel később újabb pozitív élmény is érte a kislányt: Zahu Valéria régi „barátjáról”, Vackorról, a piszén pisze kölyökmackóról mesélt. Néhány jótanács is elhangzott, és már véget is ért az első, iskolában töltött délelőtt. Csenge bepakolta a füzeteket és a könyveket a hátitáskájába, s indult haza a szüleivel. Arra gondolt: később nagyszüleinek is beszámol a történtekről, este pedig megpróbál korán lefeküldni, hiszen most már nagylány, iskolába jár és másnap korán kell keljen, nehogy elkéssen.

Ciucur Losonczi Antonius