ERDON Helyi hírek

2011.07.05. 14:27

Hegycsúcsok felé törve

Két <em>kolozsvári </em>hegymászó fiatal, <em>Vasile Cipcigan</em> és <em>Ovidiu Raţiu, </em>mindkettő a <em>Kolozs </em>megyei<em> Salvamont-Salvaspeo </em>Közszolgálat alpinistája, élménybeszámolót tartott legújabb vállalkozásukról, amit <em>Alaszkában</em> az Egyesült Államok 49-ik államában hajtottak végbe, megmászva az államok legmagasabb pontját a 6194 magas <strong>McKinley csúcsot.

Két kolozsvári hegymászó fiatal, Vasile Cipcigan és Ovidiu Raţiu, mindkettő a Kolozs megyei Salvamont-Salvaspeo Közszolgálat alpinistája, élménybeszámolót tartott legújabb vállalkozásukról, amit Alaszkában az Egyesült Államok 49-ik államában hajtottak végbe, megmászva az államok legmagasabb pontját a 6194 magas McKinley csúcsot.

Az általuk bejelentett vállalkozás a Hét lépés a világ tetején-nevű programjuk keretében illeszkedik be. Ehhez a vállalkozáshoz sikerült 8000 euró támogatást összeszedniük. Ezzel a pénzzel tudták megteremteni, igen szerény körülmények közepette, azt az egy nap híján egy hónapig tartó túrát, amely alatt elhatározásukat megvalósították. Alaszka a világ történetébe az 1896–1897-ben kitört aranylázzal írta be nevét. Ekkor árasztották el azok, akik gyorsan meg szerettek volna gazdagodni. Akkor növekedett meg lakosainak száma is, mert sokan ott maradtak az aranyhajhászók közül. Alaszkának nyolc nemzeti parkja van, melyből talán az egyik leghíresebb a Denali Nemzeti Park és Vadrezervátum, melyben maga a McKinley csúcs is magasodik. Évente a parknak 300 ezer látogatója van. Ennek dacára szigorú, példás rendet tartanak. A beszámoló érdekessége szerintem nem is annyira az egy hónap alatt levő nehézségek felsorolása. A lélegzetelállító hideg „éjszakánként”, például a csúcs napon, mínusz 40 fok volt a hőmérséklet, a nappali ehhez képest már tűrhetőbb volt, mert az „csak” mínusz 20 Celsius volt. Fontosabb az az élményanyag, amit ez alatt az idő alatt tapasztalhattak, megélhettek.

A két ember még jobban összekovácsolódott. Amikor egy kötél köt össze a másikkal, és egy váratlan esemény bekövetkeztében hó hídon való átmenés közben, beszakad a hó híd, akkor a másik, akihez oda vagy kötve, kell, megmentsen a zuhanástól. Ebben az esetben hasra veted magad, és fejed a hóba fúrod, hogy ne csússz te is a kötélen függő társad után. Teherhordóik nem voltak, emiatt a 30- 40 kilós csomagjaikat maguknak kellett szánkon húzniuk. Mint ahogy sátrukat is úgy kellett felhúzniuk, hogy köréje hó falat építsenek, azért, mert a szél sokszor 100 km erősséggel fújt.

Az alaptáborban akklimatizálódtak. Tíznapos intenzív mászás, valamint 5 tábor kialakítása után érték el a 6194 méteres magasságot 2011. június 2-án, 17 óra 47 perckor. Csodálatos látvány terült eléjük, nem beszélve arról az örömről, amit számukra a hazájuk zászlajának meglobogtatása jelentett.

Talán a beszámoló legérdekesebb része az volt, amikor arról a tudatos magatartásról beszéltek, mely a Denali Nemzeti Park és Vadrezervátum vezetősége minden látogatótól elvár. Idézném szó szerint mondottakat: „A hatóság csak szigorú felszerelés- és hegymászóismeret-ellenőrzés után ad ki engedélyt az expedícióra; szemetet és ürüléket (!) sem szabad eldobni a természetben, a vétkesek 300 dollárbüntetésre számíthatnak.” Ilyen helyzetben a látogató kétszer is meggondolja, mit tesz, mert a látogatók követése az a Nemzeti Park és Vadrezervátumban nem probléma, és a vétőket nem kímélik. Ennek ellenére a Nemzeti Park és Vadrezervátum vezetősége szubarktikus ökoszisztéma jellegzetes élőhelyeit igyekszik a megőrizni, a vegyes erdőktől a tundrán át a magashegyekig és gleccserekig. A szerencsés látogatók nyáron grizzlyt, jávorszarvast, vadjuhot, rénszarvast és farkast is láthatnak. Télen a kijelölt helyeken lehetőség van a sportolásra is: lehet síelni, motoros szánt vezetni vagy kutyaszánt hajtani.

Vasile Cipcigan és Ovidiu Raţiu élményeiket felváltva mondták el, kihangsúlyozva, melyiküknek, mi is volt fontos és érdekes. Szerintük mindenre fel voltak készülve már csak azért is, mert nem ez volt az első közös útjuk. A tavaly például a Kaukázusban, Európa legmagasabb hegycsúcsát, az 5642 méter magas Elbruszt mászták meg.

A beszámolót színes felvételek kivetítésével tették még színesebbé. A képekből kiállítást terveznek, majd album alakban könyvet adnának ki. A filmből, a felvételekből az expedíciót népszerűsítő vetítéseket terveznek. Jövőre Dél-Amerika legmagasabb pontját, az Aconcaguát, a maga 6962 méterével, szeretnék megmászni. Szerintem ez rajtuk nem múlik, ha kapnak megfelelő anyagi támogatást tervük megvalósítására.

Csomafáy Ferenc

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!