A magyar kultúra egységes

A kedd délutáni megnyitón Csűry István református püspök kiemelte, hogy a magyar kultúra ünnepe alkalmából értékeinket ünnepeljük, majd hangsúlyozta, hogy bárhol is éljenek a magyarok, ez az ünnep is az egységet sugallja. Csűry István felhívta a figyelmet arra, hogy ez az alkalmom egybeesik a keresztény világ együttimádkozásának a hetével, és ez az összecsengés a kulturális és hitbeli egységet jelzi. Dr. Fleisz János a BINCISZ elnöke beszédében aláhúzta, hogy tíz éve szerveznek a váradi és a berettyóújfalui civil szervezetek közös kulturális eseményeket a magyar kultúra napja alkalmából. Az elmúlt tíz év során rendezett mintegy hatvan rendezvény a bihari térség összetartozását jelképezi. Fleisz János kijelentette, hogy ma a kultúrának jelentős szerepe van, mert biztosítja megmaradásunkat. „Az a nemzet jut magasra, amelyik nemes célokat fogalmaz meg. A magyarság kulturális céljai nemesek, melyeket becsületes eszközök felhasználásával közösen kell elérni, mert a kultúra egy összetartó erő.” – fogalmazott dr. Fleisz János.

Összetartozás

Ugyancsak a bihari térség összetartozását emelte ki beszédében Porkoláb Lajos a berettyóújfalui Nadányi Zoltán Kulturális Központ vezetője. A közös szervezésről szólva hangsúlyozta azt, hogy ezek demonstrálják a bihari térség együvé tartozását, „és ez fontos nekünk, kisbihariaknak” – tette hozzá. Végezetül Pomogáts Béla irodalomtörténész szavait idézve elmondta: „a kultúra híd a múltból a jövőbe. Kívánom, hogy ezen a hídon sokat járjunk mi is, és utódaink is”. Sárközy Zoltán a nagyváradi önkormányat üdvözletét tolmácsolta a megjelenteknek, majd leszögezte: „a kultúrában nincsenek hatrárok, a magyar kultúrát semmi sem vélasztja szét.” Ezt követően bejelentette, hogy a Bihar Megyei Művelődési Alapítvány elnökeként az elkövtekező másfél évben egyik legfőb célkitűzése az lesz, hogy a városhoz méltó kiállítási csarnok létesüljön Nagyváradon. Elárulta, hogy a tervek szerint a volt villamosremíz, a jelenlegi nagypiac csarnokát szeretnék kiállítási csarnokká átalakíani. Végül bejelentette azt, hogy tíz év után első alkalommal a nagyváradi önkormányzat is támogatja a magyar kultúra ünnepét.

Méltatás

Burai István festményeit Vitéz Ferenc művészeti író méltatta. Burai István nem meséli végig a konkrét cselekményt, egyetlen mozzanatot rögzít, mely drámai hátteret sejtet, és az sem ritka, hogy a képen látható szereplők nem találkoznak, csak mintha találkoznának egymással – emelte ki Vitéz Ferenc. Burai hagyományt és modernitást ötvöző műveinek egységes képvilágában a kiragadott cselekmény és a hangulati mozzanatok egymással összefonódó mitológikus eseményrendszerét látjuk. A képeken megjelenített szimbolikus figurák átvezetnek a történéseken, az ismétlés, a variáció elvét alkalmazva a képek megsokszorozott színterével van dolgunk – értelmezte az alkotásokat a méltató, aki hozzátette: bár voltak kritikusok akik Burai művészetét az alföldi realizmus kategóriájába sorolták be, de szerinte ez egy meglehetősen szűk keret Burai történelmet, hagyományt, erkölcsi tradíciókat is figyelembe vevő művészetének jellemzésére.

Az esemény végén maga a művész, Burai István is szólt az egybegyűltekhez, köszönetet mondva azért, hogy ezúttal önálló kiállítással is bemutatkozhat Nagyváradon. A megnyitó végén Meleg Vilmos színűvész szavalta el a Himnuszt.

Pap István