2010.08.22. 16:08

Érsemjéni falunap: avatási ünnepségek, megemlékezések

<p>Bihar megye - Több, mint öt órás program várta az érdeklődőket a XII. Érsemjéni Napokon vasárnap reggeltől kora délutánig: a reggeli lovas hívogatótól a déli könyvbemutatóig sok minden történt: volt istentisztelet, óvodát és tömbházat is avattak.</p>

Az érsemjéni falunap vasárnapi programja lovas hívogatóval indult, a román, a magyar, az EU–s, illetve a semjéni zászlót vivő lovasokat a helyi Ezüstperje és a Holtmaros néptáncsoportok, illetve az érmihályfalvi Siluette menettánccsoport kísérte, a kaplonyi és a mezőpetri(Szatmár megye) fúvósok szolgáltatta zenére. A Népkertben ugyancsak a fúvósok játszották el a magyar, a román és az EU–himnuszt, ami után Balazsi József polgármester köszöntötte a több száz megjelentet. Elöljáróban leszögezte: a helyi költségvetésből egy lejt sem költöttek a falunapra, a gazdasági válság közepette is akadtak jó szándékú támogatók. Majd aznap reggeli tévés élményét idézte fel, amikor a Duna TV egy évtizeddel korábbi eseményekre emlékezett, és vasárnap reggel éppen az tíz évvel ezelőtti falunapot is megidézték. Ennek apropóján felelevenítette, mi minden történt tíz év alatt, majd utalva a nemzeti ünnepre, kifejtette: megtartottuk Szt. István intelmét, örizzük a nemzetet, erősítjük a közösséget.

Tiszta udvar, rendes ház

Ezután következett a szabadtéri ökumenikus istentisztelet, melyen elsőként Gavrucza Tiborszékelyhídi lelkész arról beszélt, hogy büszkeség Érsemjénbe jönni, ahol úgy élnek, hogy az másoknak is reményt ad. Mint a Megyei Tanács kulturális bizottságának elnöke hozzátette: a község nagy szülötteire emlékezve legyünk büszkék magyarságunkra, egymásért, és senki ellen. Borsi Imre Lóránt helyi tisztelendő arról beszélt, hogy bár több felekezet képviselői vannak jelen, de mindannyian az egységet keressük. A fentiek szellemében szólt Radu Sabăuortodox lelkész is, majd Meleg Vilmos színművész egy versfüzérrel ajándékozta meg a hallgatóságot. Következett a már hagyománnyá vált jutalmazása azoknak, akik helyezést értek el a község falvaiban a legszebb porták versenyében. Egyre több az olyan ház, utcafront, melyet jutalmazni lehet, és ezek jó hírét keltik a településeknek, mondta Balazsi József, majd átadta az első, a második, és a több harmadik díjat. Első helyezettek lettek: Csiri Sándor(Érsemjén), Karácsony István (Érselénd) ésFurău Ioan (Érkenéz), kiknek az oklevél mellé három évnyi adómentesség is jár. A program az új ANL–lakások avatójával folytatódott.

Törekvő elöljárók

Tavaly tavasszal kezdődött meg az alapok ásása, és – saját bevallása szerint – a polgármester sem igazán hitt abban, hogy községi szinten elsőként Érsemjénben adhatják át a fiatal házasoknak a 27 (9 egyszobás, a többi kétszobás) lakrészt. A híresztelésekkel ellentétben – miszerint könnyű az EU–s pénzeket elkölteni – a beruházást teljesen a román állam állta, a helyhatóságra váró környezetrendezést kell még elvégezni. Jó, hogy nem csak négyévente, a választások előtt van mint felavatni, kezdte beszédét Derzsi Ákos képviselő, megjegyezve: sajnos, nem mindenütt van ez így, kevés helyen vannak a semjénihez hasonlóan törekvő vezetők. Gratulált az összességében 3.3 millió lejes beruházáshoz a házigazdáknak Doru Negruţiu, az ANL–program regionális igazgatója is, az avatószalagot az igazgató, a polgármester és a képviselő vágta át, majd az épületet – melynek emeleteit, lakásait be is lehetett járni – a lelkészek áldották meg.

Lakás, óvoda, gólyafészek

A tömbház előtti villanyoszlopon gólya fészkel, mutatta Balazsi József, aki ezt jó jelnek minősítette az ifjú házasokra nézve, és ezért is volt fontos, hogy a következzen a kibővített és felújított napközis óvoda átadása. Az óvoda épületét a 80–as években építették, az akkor megszokott közmunkában – olyan is lett, emlékezett a polgármester. A korán esedékessé vált renoválást jó pár éve megkezdték, és most sikerült a végére érni, az RMDSZ–es politikusok támogatásával. Balazsi József megköszönte a támogatásukat, ugyanakkor az óvónők és szülők segítségét, türelmét is. Felolvasta Pető Csilla képviselő levelét, Derzsi Ákos pedig azt hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy milyen körülmények között történik a legifjabb generáció „útraindítása”. A magyarországi testvérközség, Bagamér, és az ottani iskola üdvözletét Dihenes Ferencnévezető óvónő tolmácsolta. A helyi óvónők nevében Tamás Éva fogalmazta meg, hogy a jeles napon a felnőttek is „gyerekes örömet” érezhetnek, majd külön köszöntötték a nyugdíjba vonuló Pásztor Ilona igazgatónőt, aki a polgármester és a képviselő társaságában vágta el az avatószalagot. Óvodások verses–énekes műsora után be lehetett járni az ebédlőt, a hálótermeket, a tusolós mellékhelyiségeket, játékokkal és felszerelésekkel berendezett foglalkozó szobákat.

Emlékezés Kazinczyra

A község nagy szülötteinek addigi emlegetése után az ünnepség szobraik „árnyékában” folytatódott: a Kazinczy kertben (ahol Fráter Lóránd nótáskapitány és Csiha Kálmán püspök szobra is áll) a nyelvújító emléke előtt tisztelegtek. Csorba Gábrielmondta el Petőfi Sándor: Széphalom című versét, majd Csorba Sándor muzeológus idézte fel Kazinczy Ferenc alakját, munkásságát. Kazinczy egy nem mai értelemben vett hős volt, akit már kortársai sem értettek, a ma embere pedig, aki csak saját hasznát hajszolja, végképp nem érthet meg, fogalmazott, utalva arra, hogy a nyelvújító saját vagyonát sem kímélte a nemzet haladásáért áldozni, azt vallva, hogy „amit magam után hagyok, az hevíteni fog szíveket, amikor én már nem leszek is.” A Kazinczy szobor talapzatára koszorúk kerültek, az ünnepség pedig a Fráter Lóránd Művelődési Házban folytatódott. Az emeleti kiállítóteremben a Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület fotódokumentációs kiállítása volt látható, mely Kazinczy Ferenc életét követi nyomon mintegy 300 fényképpel a szülőfalu Érsemjéntől nyughelyéig, Széphalomig. A tárlatot a nyelvújító születése 250. évfordulója tiszteletére állították össze, és akkor kaptak meghívást érsemjéni bemutatására, mikor a községben készítették a fényképeket, tudtuk meg Csora Sándortól. A következőkben Borsi Imre Lóránthelyi tisztelendő harmadik verseskötetének bemutatójára került sor, melynek címe Isten tervez, ember végez. (Ennek részleteire visszatérünk). A maratoni, de eseményekben gazdag programsorozat fogadással zárult, hogy aztán a délutáni, már ismét a Népkertbe „visszatért” falunap a kaplonyi és mezőpetri fúvósok műsorával kezdődjön újra.