Visszasüllyedünk a diktatúrába

Most már nemcsak a politika, hanem a közigazgatás legtöbb szintjén is érezhető az, hogy a válságcsökkentő intézkedések java része inkább mélyíteni fogja a válságot, valamint egy olyan szintre veti vissza a demokráciát még mindig csak tanulgató Romániát, amilyen az 1989 előtti időkben volt. Mindez azon a sajtótájékoztatón hangzott el, amelyet Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere tartott meg a kormány azon intézkedéscsomagjának lehetséges következményeit taglalva, melyek helyi szinten elsősorban az önkormányzatokat érintik. „Ahelyett, hogy erősítenék a polgármesteri hivatalokat a decentralizációval, inkább gyengítik, mert vélhetőleg félnek attól, hogy a központi intézmények feladat nélkül maradnak, és sokan állás nélkül is” - összegezte véleményét a megyeközpont első embere, aki beszélt a kormány elé kerülő kormányrendelet tervezetről, amely a helyi közigazgatási intézmények költségvetését érinti majd. Ebben található az a rész is, hogy mennyien dolgozhatnak majd egyes alárendelt intézményekben. Ilyés Gyula ezen a területen optimista, hiszen a megyeközpontok közül Szatmárnémeti az egyetlen, amelyben a törvényben előírtnál 40 százalékkal kevesebben végzik el a szükséges munkát.

 

Válságcsökkentés stratégia nélkül

Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere élésen bírálja azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány kíván bevezetni a válság csökkentésére. Ezzel azonban a helyi önkormányzatok kerülnek válságba.

Hétfőn ülésezett a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének igazgatótanácsa annak okán, hogy a kormány olyan intézkedéseket kíván foganatosítani, amelyek egészen más megvilágításba helyezik a helyi közigazgatások jövőjét. A tervezett módosításokkal kapcsolatban Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere sajtótájékoztató keretében nyilatkozott. „Míg mindenki azzal van elfoglalva, hogy mennyivel csökkentik majd az intézményekben dolgozók számát, addig olyan intézkedések csúsznak ki a látókörünkből, mint a szolgáltatásokra költhető összegek csökkentése, valamint az áfa emelés bevezetését követően helyi szinten azonnal érezhetővé váló hatásai" - mutatott rá a csalódottságát elrejteni nem kívánó polgármester, majd felhívta a figyelmet arra is, hogy ezek a lépések alapvetően változtatják meg a kormány és a helyi önkormányzatok közötti viszont. A helyzet elmérgesedésének elkerülése végett javasolják a megyei rangú városok vezetői az őket delegáló pártok vezetőségének, ne engedjék, hogy ekkora negatív irányú változás következhessen be.
Az első intézkedés rögtön egy drasztikus csökkentést vezetne be. Az 56-os sürgősségi kormányrendelet értelmében az intézmények és a polgármesteri hivatalok folyó év második félévében 20 százalékkal kell csökkentsék a költségvetés javak és szolgáltatások fejezetében meghatározott kiadásokat. „A minisztérium szintjén, ahol csak közszükségletek vannak, ott lehet csökkenteni a benzinköltséget vagy egyéb fogyóeszközökre költendő összeget, de helyi szinten, ahol szolgáltatásokról van szó, ott ez azt jelenti, hogy csökkentenem kell egyötödével a szemétszállításra, az utcák karbantartására vagy a közvilágításra szánt összeget is" - hívta fel a polgármester a figyelmet a szerinte homályosan és megfelelő meggondolás nélkül kiadott kormányrendelet rejtelmeibe. A csökkentéssel viszont az a legnagyobb gond, hogy a javak és szolgáltatásokra szánt összeget nem állami kasszából kapja a város, hanem többségében a helyi adókból és illetékekből származó bevétel. „Ha ezt lefordítom, akkor azt jelenti, hogy beszedem a lakosoktól, de nem adok nekik érte csak 20 százalékkal kevesebbet, mint amennyire amúgy szükség lenne" - közölte Ilyés Gyula, majd kiegészítette azzal, hogy ez az összeg, amelyet nem szabad elkölteniük, nem vándorol át máshová, hanem megmarad a kincstárban, ilyenformán tehát senkinek sem hoz hasznot, de fel sem használható. „Érthetetlen és teljességgel logika nélküli ez az intézkedés. Szerintem alapvetően elhibázott ez a lépés" - közölte kategorikusan a megyeközpont vezetője, majd rátért a hozzáadott értékadó (áfa) hatásainak helyi szintre történő levetítésére. Szatmárnémeti költségvetéséből becslések szerint az áfa növelésével 8-10 millió lejt vonnak ki. Leegyszerűsítve pedig azt jelenti, hogy mindarra, amely amúgy is minimum 5 százalékkal többe kerül az áfa emelése miatt, arra 20 százalékkal kevesebbet költhetnek. Nem is beszélve arról, hogy mi lesz azokkal az uniós projektekkel, amelyek 19 százalékos áfakulccsal kerültek kiszámításra. Ezek ugyanis szoros határidőkkel és tizedespontra kiszámított költségvetéssel működnek, amelyektől eltérés nemigen elképzelhető. „Vagy megoldják, hogy áthidalható legyen az áfaemelés miatti probléma, vagy visszahozzuk az összes pályázati anyagot, átszámíttatjuk őket, majd ismét beadjuk. Ez legalább fél éves késést jelenthet, és ezzel együtt növeli az esélyt arra, hogy kicsússzunk a határidőből" - hívta fel a figyelmet egy komoly kérdésre Ilyés Gyula.