Őstermelői köntösbe bújt viszonteladók

Közel ötven Szatmár megyei zöldség– és gyümölcstermesztővel találkozott ketten Radu Giurca prefektus, hogy meghallgassa problémáikat. A termelők legnagyobb gondja, hogy kiszorítják őket a piacról a viszonteladók, akik valamelyik polgármesteri hivatalnál megszerzik az őstermelői igazolványt, de nem rendelkeznek mezőgazdasági területtel, nem foglalkoznak zöldség– és gyümölcstermesztéssel, hanem importból származó árut értékesítenek.

Hamis igazolványok

Az alábbiakban őstermelők és viszonteladók véleményét kérdezzük. Horváth Jolán gyerekkorától foglalkozik zöldségtermesztéssel Csengerbagoson. „Nem igaz az, hogy nem lehet rendet teremteni a piacon — magyarázza a felháborodott asszony. — A probléma az, hogy a piac vezetőségének az a célja, hogy minél több személy vagy cég számára adjon ki engedélyt és nagyobb bevételre tegyen szert. Aki a piacon árul, papíron mindenki őstermelő. Azt kellene ellenőrizzék, hogy a polgármesteri hivatalok hány hamis őstermelői igazolványt adnak ki olyan személyeknek, akiknek nincs földjük.”
„Engem nem zavarnak a viszonteladók — jegyzi meg Németh Ferencné, szatmárhegyi termelő. — Vannak vevők, akik a külföldi árut szeretik. Ha nem kapja meg a piacon, megvásárolja a nagyáruházban. Mindenki arra költi a pénzét, amire akarja. Engem az zavar, hogy a helyiek csak a hátsó, nehezen megközelíthető sorokba bérelhetnek asztalt. A jó helyekért le kell tenni a letenni valót.”

A vásárló véleménye

Nagy Katalin és férje Patóházáról költöztek Szatmárnémetibe több mint harminc éve, de még mindig a faluban termesztett zöldséget és az ott tartott tehén tejét isszák. „Az egyik volt falubelim minden szerdán és szombaton behozza azokat a termékeket, amiket kérek. Tudom, hogy jó helyről kapom, ő pedig biztos abban, hogy nem kell vele a piacon várakozzon, néha hiába. Azt hiszem öten vagyunk állandó kontósai.”
Keresztessy József egy sokkal érdekesebb módszert alkalmaz. Minden péntek este beül a kocsijába, kimegy Sándorhomokra és egy régi ismerősénél maga válogatja ki a kertben azt, amit megvásárol. Nem kerül többe, de látja, hogy honnan származik az a termék és milyen körülmények között termesztették. A termelő viszont jól jár, időt és pénzt spórol meg.