Mi folyik a Károlyi-kastélyban?

Bizakodással vegyes aggodalommal kísérik figyelemmel a nagykárolyiak, mi is folyik városuk ékessége, a szép Károlyi-kastély falain belül. Az épület előtt nagy tábla hirdeti, pályázati pénzekből finanszírozott munkálatok vannak folyamatban az épületen, kívül-belül egyaránt. Ácsok dolgoznak a tetőn, az épület falainak jelentős részéről hiányzik a vakolat, a kastély egykori könyvtár-felőli bejáratánál hatalmas törmelékhegyek húzódnak.
Mivel a helyszín fokozottan balesetveszélyes, bemenni a járókelőknek nem ajánlatos, mi is csak úgy jutottunk be, hogy magyarországi filmeseket kísértünk, akik a grófi család egyik tagjáról, a jövőre 80 esztendős Nagy Károlyi Károlyi Lászlóról forgatnak filmet. A vendégeket Fándly László, az építkezési munkálatok irányítója vezette körbe, bemutatva a munkálatok jelenlegi fázisait és beszélve arról is, mi, hogyan lesz majd a jövőben. A filmeseket leginkább az érdekelte, hogy mely termekben, mit hova állíthatnak majd, a hitelesebb bemutatás céljából.

Mi is történik jelenleg?

A külső és belső falakon leverték a vakolatot, a belső tűzvédelmi rendszer kialakításához szükséges vízvezetéket beszerelték, a villamosvezeték cseréje is zajlik, de folyamatban van a szigetelés is, egy vadonatúj módszer általi kivitelezése.
A tetőszerkezet egy részének cseréje elkészült, s annak ellenére, hogy az időjárás nem az évszaknak megfelelő, finoman szólva sem túlzottan kedvező, csak egy, korábban a múzeum által használt terem plafonján van nyoma beázásnak, az általunk meglátogatott helyiségek közül. A padláson az ácsok munkája révén már több helyen ki van cserélve a gerendázat éppúgy mint a cserepek, de beépítették a tetőtéri ablakokat is. (Ez korábban nem volt része a kastélynak.)
Fándly elmondta, a kivitelezés révén igyekeznek a legkevesebb kárt okozni az épületben, leginkább arra törekednek, hogy azt, ami jó, megőrizzék. Mint mondta, igyekeznek hűek maradni építészetileg, pusztán a víz, gáz, fűtésszerelési megoldások közül választják értelemszerűen a modernebb változatot. Miután ők végeznek a kivitelezéssel, következik a restaurálás, mely tulajdonképpen a legköltségesebb részét képezi a felújításnak.
Az épületbe belépve a tetőről leszedett fémszerkezetekbe botlunk, de szemünkbe ötlik a Munkáspárt felirat elmosódott része is, mely még a „boldog békeidőket” idézi. A sok hányattatáson átment Károlyi-kastély bálterme felállványozottan várja a felújítás befejeztét.
Az ajtókereteket lefóliázták, hasonlóan a bálterem értékes lépcsőkorlátjához és a kandallókhoz. Az egyik teremben rábukkantunk a tűzoltók védőszentjének, Szent Flóriánnak a szobrára, melynek méltó helyét még mindig nem találták meg a nagykárolyi tanácsosok, s ezért évek óta arra vár, hogy végre ismét kihelyezzék valahova. Az egykor a városi könyvtárhoz vezető útszakaszon egy elárvult zongora áll. A budapesti vendégek egyike ért a hangszerhez, első ránézésre úgy véli, a kitört lábú, egykor szebb napokat is megért Bösendorfer felújított állapotban akár több millió forint is lehet. A kastély többi részéből a bútorok, tárgyak egy része a lovarda épületébe került át.

Kulturális központ

A Károlyi-kastély felújításával jövőre kell végeznie a kivitelezőknek. Elnézve azt a hatalmas munkát, ami még hátra van, hihetetlennek tűnik, hogy el lehet készülni mindennel ennyi idő alatt. Kovács Jenő polgármester, mint a munkálatok fő irányítója azonban állítja, tartani fogják a határidőt.
„Nehéz a nagykárolyiaknak bizonyítani. Akkor sem elégedettek, ha az ember felújítja a kastélyt például. Ha minden jól megy, hamarosan elkezdődik a városközpont átalakítása. Feltúrjuk az egész központot, végrehajtunk egy újabb több millió eurós beruházást. Akkor fognak majd igazán szidni a nagykárolyiak! S akkor is az lesz a gond, hogy miért nem az utakat csináljuk előbb! De meglesz az is. Tervezem, hogy összeállíttatok a kastély felújításának végére egy füzetet, mely a Károlyi grófokról szól. A múzeum részlegvezetőjének már hosszú ideje mondom, menjen el Budapestre, ahol az egyik múzeumban állítólag öt szobányi Károlyi relikvia van felhalmozva. Tanulmányozza azokat és abból állítsunk össze valamit, ami bemutatja a múltunkat”- mondja a polgármester.
Kovács arról is nyilatkozott, hogy szerdán a Károlyi-kastély felújítási munkálataival párhuzamosan történő, erdődi várban zajló ásatások során a régészek egy nagyméretű pincét találtak. „A munkálatok irányítója felhívott, mondván, hogy feltártak egy hatalmas pincét, melyet valamilyen módon szintén bele kell vonni a felújításba, valamilyen másik pályázat révén. Ez egy újabb, megoldás előtt álló feladat”- tette hozzá Kovács.
A Károlyi-kastély felújítási munkálatainak összköltsége megközelítőleg 19 millió lej. Idén a belső résszel szeretnének elkészülni, míg a külső rész rendbetételére jövőre kerülne sor. A felújítást követően dőlne majd el pontosan, hogy milyen funkciót kap az épület. Ami biztos, a város kulturális életének központja, mintegy „fellegvára” lenne. Visszaköltözne a könyvtár és a múzeum, valamint öt szobát úgy rendeznének be, hogy a Károlyi család leszármazottai, egy-egy látogatásuk során ott megszállhassanak. Ezek lennének az úgynevezett Károlyi-szobák, mondta a polgármester.
A Károlyi-kastély tehát úgy tűnik hamarosan megújul, hogy megmaradhasson az utókornak és ezáltal végleg kiirtsa azt a félelmet a helyiek szívéből, hogy „unokáink már nem fogják látni” a város díszének számító épületet. A kastély után pedig következhet a feldúlt, megcsonkított park, a rombadőlt mozi, a közvécévé degradált egykori cselédházak. Mindehhez persze újabb tőke, pályázat, finanszírozás kell, de remélhetőleg meglesz, s akkor tényleg bekerülhet Nagykároly egy olyan kulturális körforgásba, mely a múltból táplálkozik, de a jövőre épít.